Századok – 1956

SZEMLE - Szekeres József: Kenyérért és szabadságért (Ism. Babics András) 828

SZEMLE 829 megállapítani. Itt az 1905 — 7. évi orosz munkás- ós polgári forradalom nemzetközi kisugárzására kell gondolnunk. Nem utolsó sorban fontosak a pécsvidéki sztrájk összefüggései hazai történelmünk egyéb olyan eseményeivel, amelyek alapján ebben az időszakban forradalmi helyzetről beszélhetünk : s itt főképpen a sztrájk idejében dúló politikai válságot, a rendkívüli erővel fellángoló dunántúli arató- és cselédsztrájkokat, és az 1905-ben különösen állandó nagyipari munkásmegmozdulásokat kell figyelembe vennünk. Ami az orosz forradalmat illeti, ennek a pécsi általános sztrájkra gyakorolt kihatására — sajnos — nem kaphatunk olyan kiemelkedő dokumentációt, amelyet szeretnénk. A könyv szerzője azonban jelentős dokumentumokat nyújt. Kiderül ugyanis, hogy a szociáldemokrata párt pécsi szervezetének lapja, a Munkás, de még a helyi polgári lapok is, rendszeresen ismertették az orosz munkások hősi harcát. Sőt, a Munkás olyan cikkeket is közölt, amelyek az orosz példa követésére szólították fel a munkásolvasókat. A sztrájk alatt kifejtett agitáció során ugyancsak többször elhangzott az „orosz példára" való utalás, az „orosz módra" való cselekvés, fenyegetésként a tőkés munkáltató felé. Az agrárproletariátus ós a nagyipari munkásság törekvései korai kölcsönhatására nézve szintén hasznos forrás Szekeres József munkája, amennyiben az egész esztendőben (a következőkben is) tartó szegényparaszt- és földmunkásmozgalom valamint a pécsi bányászsztrájk egymásrahatása észrevehető. A pécsi bányászsztrájk, jóllehet egyszerű bérharcként tört ki, a későbbiekben politikai követelésekkel is átszövődött. így szenvedélyes és erőteljes jellege összefüggésben a (politikai válság során megzavart) közigazgatási funkcionáriusok határozatlanságával, a közvélemény nyomásával, a bányamunkásságra nézve szép eredménnyel járt. A Társaság kénytelen volt megadni a *20%-os béremelést, hozzájárult (legalábbis elvileg) május 1. megünnepléséhez. Nem kisebb jelentőségű volt az az erkölcsi siker, amely a sztrájk során tartott egyeztető tárgyalások alkalmával jutott kifejezésre : a sztrájkolók ereje mégnyírbálta az igazgatóság diktatórikus törekvéseit. A tőke képviselői szándékuk ellenére kénytelenek voltak leülni a tárgyalóasztalhoz a munkásság bizalmi férfiaival és küldötteivel. Szekeres József széleskörű kutatással kereste meg a kérdés összefüggő és jellemző szálait, és ez emeli munkáját a helytörténeti jelleggel bíró szakirodalmunk átlagos szintje fölé. BABICS ANDJÏÂS 21*