Századok – 1956
VITA - A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA - Józsa Sándor: A kínai történettudomány általános helyzetéről; feladatairól és néhány problémájáról 741
746 JŐZSA SÁNDOR gondot fordít erre a kérdésre. Megállapítja, hogy „a kínai feudális társadalom méhében kifejlődött árugazdaságban már megfogantak a kapitalizmus első csírái. Kína ennélfogva lassacskán a külföldi kapitahzmus hatása nélkül is kapitalista országgá fejlődött volna. A külföldi kapitahzmus behatolása meggyorsította ezt a folyamatot" (Mao Cetung Vál. Művei III. köt., 154. 1.). A probléma az, hogy milyen méretű volt az ópiumháború előtti korban az eredeti tőkefelhalmozódás, milyen formában történt ez, és milyen sajátosságokat viselt magán. Ismeretes, hogy Kínában, a kézműipar hazájában már évszázadokkal ezelőtt tekintélyes számú és kiterjedésű manufaktúra üzemekkel találkozunk. Ezek főleg a gyapot-és selyemszövés, a teafeldolgozó, porcelánégető ós bizonyos vas- és fémeszközöket, fegyvereket gyártó iparágakban fejlődtek ki. Jó részük azonban a császári palota, illetőleg a legfelsőbb földesúri-hivatalnok réteg személyi szükségleteit látta el, sőt legtöbb esetben császári tulaj don ban volt. Bár ezekben a manufaktúra-üzemekben feltűnnek kapitalista jellegű jelenségek, mint a munkamegosztás, egyszerű gépek alkalmazása, de a termelési viszonyok — és ez a döntő — továbbra is feudálisak maradnak. Az itt dolgozók ui. nem kapitalista értelemben vett bérmunkások, hanem a császár hűbéresei vagy katonái, esetleg félig-meddig rabszolgái. A manufaktúrákból kikerülő termékek sohasem válnak áruvá. Egyes történészek, túlbecsülve a fenti tényezőket, már a Ming-dinasztia (XIV — XVII. sz.) manufaktúra-üzemeiben a kapitahzmus csíráit vélik feltalálni. Ezen az alapon azonban már az i. u. VII. —VIII. századi Tang-dinasztia idejére is visszanyúlhatnának, hiszen már akkor is találkozunk igen fejlett, hasonló sajátosságokkal rendelkező manufaktúra-üzemekkel. Véleményünk szerint legfeljebb a XVIII. századi Csing-dinasztia idejére tehető a kapitahzmus csíráinak jelentkezése. A feudális Kínában ugyanis a legbiztosabb, legjövedelmezőbb kizsákmányolási forma a föld bérbeadásából eredő földbér ós szolgáltatások voltak. A császári rendeletek, adópolitika magyarázatot adnak erre. A kereskedelmi vagy egyéb vállalkozás helyett tehát a földesúr pénzét földvásárlásra fordította. Kíná-' ban a kapitalizmus csírái tehát csak rendkívül lassan bontakozhattak ki. Л „hán"* nemzet kialakulásának problémája A nemzet kialakulásának és fejlődésének kérdését a marxizmus klasszikusai már alaposan feldolgozták. A klasszikusok tanításaira alapozva vetik fel a kínai történészek a kérdést : milyen korra kell tenni a han nemzet kialakulását? Egyes kínai történészek úgy látják, hogy mivel a központosított monarchia Kínában már 2000 évvel ezelőtt a Csin-dinasztia idején létrejött, következésképpen a hán nemzet kialakulását is korábbi időszakra kell tenni. De figyelembe kell venni, hogy az ún. virágzó kínai városok csupán a birodalom politikai, és nem gazdasági központjai, ahol a császári javak begyűjtése és szétosztása folyik. Ezért a virágzó városok kézműipara és kereskedelme teljes mértékben e birodalom széles hivatali, katonai apparátusának kiszolgálója, s nagyrészt vagy közvetlen udvari kezelésben van, vagy erős udvari ellenőrzés alatt működik. Árucsereforgalom kifejlődésről szó sem lehet, hiszen a termék piacra nem kerülhet, abból áru sohasem lesz. E virágzó kínai városok csak addig virágzók, amíg az udvar más székhelyet nem választ. A kínai történészek többsége a fenti jelenségeket végigelemezve megállapítja, hogy a han nemzet kialakulása nem kapcsolható össze a 2000 évvel ezelőtt kialakult központosított monarchiával. A nemzet kialakulásához szükséges tényezők Kínában is csak a feudalizmus bomlásával, a kapitahzmus fejlődésével, a XIX. század végén, a XX. század elején jöttek létre. Sanghaj alig több, mint 100 évvel ezelőtt még kis halászfalu. 1852-ben 540 ezer, 1919-ben több, mint 3 millió, ma több, mint (i millió a lakosa. Az egységes piac ezzel létrejött. Sanghaj valóban az ország gazdasági centrumává vált, mint Lenin mondotta : „a burzsoá jólét és a proletárnyomor központja". A han nemzet kialakulásának sajátossága az, hogy a mintegy 2000 évvel ezelőtt megalapított központosított monarchia sok nemzetiséget nyomott el. A hánok a legnagyobb számú és legmagasabb kultúrájú nemzetiség volt. A hán nemzet kialakulásakor a mandzsuk a központi hatalom urai, akik teljes erejükkel akadályozták a kapitahzmus kialakulását, a hán nemzet kialakulását. Mivel azonban a központosított monarchia hosszú ideig fennállott, ez kedvező feltételeket biztosított a történelmi hagyományok megőrzésére, s az agresszióval és az asszimilálódással szembeni ellenálló erő is nagyobb volt. A hán nemzet minden elnyomás ellenére végül mégis csak kialakult. Szun Jat-szen * Kína soknemzetiségű állam, amelynek kb. 90%-át a lián nemzetiség alkotja.