Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 75 egyenruhapénz (Mondurgeld) címén, bizonyára a hercegi hajdúk részére. Szénakaszálást a robotnapokon felül kell végezniök, míg Nádasdynak csak húsz kaszás tartozott egy napig dolgozni. 50 kapással (fossa) több szőlőt is kell most megművelni. Minden negyedtelkes félmérő rozsot is tartozik adni az uraságnak, amire azelőtt nem voltak kötelezve. Közadójuk, amely 1638-ban csak 1800 Ft. volt, már 3400 Ft-ra emelkedett. Az úriszék egyszerűen magáévá tette a herceg ügyészének azt az érvelését, hogy mivel Nádasdynak a joga hűtlensége révén megszűnt, Eszterházy Pálnak jogában állott e célból kiküldött biztosokkal új szolgáltatásokat megállapítani. Az így megállapított és már hosszú évek óta használt úrbéri szabályzat maradjon meg. A jobbágyok csak annyit értek el, hogy a Mondurgeldet a herceg elengedte. Egyébként tehát a szék ítélete szerint maradt volna minden a régiben, és a herceg továbbra is behajthatta eddigi követeléseit — mert azokat a szokás már szentesítette.2 0 Nem sokkal jobban járt Illnitz és Bánfalva községe sem panaszaival az 1766. július 25-én Boldogasszony várában (Moson megye) tartott hercegi úriszéken, amely Csiba János helytartótanácsi tanácsos elnöklete alatt a szokásos módon megyei tisztviselők és hercegi alkalmazottak részvételével folyt le. Itt is a jobbágyok előzetesen bocsánatot kértek a hercegtől azért, mivel július 3-án, nem várván meg más községekkel együtt szolgáltatásaik könnyítése céljából benyújtott kérésük elintézését, Eszterháza várába benyomultak, és ott „a jobbágyi engedelmességet és tiszteletet félretéve a herceget a kilenced elengedésére és eltörlésére mintegy kényszerítették, és más szomszédjaikat is meg nem engedett és rendeletekkel eltiltott mozgalmakra ösztönözték". így, mint a szék megállapítja, meg sem érdemelnék a meghallgatást. Mivel azonban a herceg, aki már június 3-án Söjtörön kastélyába betörő jobbágyai elől is csak üggyel-bajjal tudott az erdőbe elmenekülni,21 írásbeli kérésükre megbocsátott nekik, ők magukat egészen kegyére bízták. Ezért, de meg azért is, hogy ,,a panaszkodó parasztoknak az ő mostani jogos és jogtalan kéréseikben őfelsége kegyes parancsai értelmében elégtétel adassék", a herceg elrendelte a panaszok elintézését. A két község legfőbb panasza az volt, hogy túlzottan sok robotot kívánnak tőlük, ,,a földesúri gazdaság megnövelése és az urasági épületek miatt", az uradalmi gabonaszállítások, fának és szalmának Kismartonból Bécsbe való fuvarozásacéljából. Azután még eddig szokatlan pénzbeli szolgáltatásokról is panaszkodtak. Nyilvánvaló, hogy a földesúri árútermelés növekedése, a majorsági gazdálkodás terjeszkedése és a bécsi udvar körében élő földesúr fényűzésének költségei okozhatták a jobbágyok elégedetlenségének lázongásokban is kifejezésre jutó megnyilvánulását. Torkos Pál uradalmi ügyvéd előadmánya alapján a széken megállapították, hogy a két község semmi földbért nem fizetett, semmiféle élelmiszert a földesúrnak nem adott, és országgyűlési, házassági és temetési költségekkel sem adóztatta meg őket a földesúr, jóllehet erre joga volna. Vadászatokra hajtőkként sem használják őket. Sőt az uraság megszállására, gazdatisztek eltartására semmi költségeik nincsenek, ,,ha csak nem akarván bőkezűbben költekezni, mikor a jószágfelügyelő és más uradalmi tisztek megérkeznek, 20 Eszterházv hercegi Levéltár, fasc. No. 5. fasc. Т. O. L. 21 Á. T. 1766 : 1420.
