Századok – 1956

VITA - Tolnai György: A parasztipar kialakulása és tőkés iparrá fejlődése Magyarországon (1842—1849) 709

A PARASZTIPAR KIALAKULÁSA ÉS TŐKÉS IPAHRÁ FEJLŐDÉSE, MAGYARORSZÁGON (1842—1849) 735 ságnak a parasztsághoz fűződő kapcsolata még nem szakadt el e korszakban, még kevésbé történhetett ez meg a parasztiparosokkal. Ezek többségükben még mindig parasztoknak érezték magukat, még ha mindennapi életmódjuk alapjában is különbözött azokétól. Még a városi háziipari jellegű kézműves-szakmák között is csak kettőről tudunk, amelyek munkásai a 48-as sztrájkharcokban résztvettek (kötélverő- és molnárlegények) ; a paraszti iparűzők részéről folytatott sztrájkharcról vagy egyéb megmozdulásokról nincs adatunk. Nyilvánvaló, hogy a paraszti iparűzők számára az ipari munka, bármily súlyos teherként nehezedett is rájuk a tőkés kizsákmányolás, életszínvonalemelkedést jelentett a szegényparaszti földtelenség és munkanélküliség állapotával szemben. Sorsának megjavulását így még nem a tőkés kizsákmányolás elleni harcban kereste, hanem az eredeti paraszti célért, a földért folytatott harcban. A nemzetiségi paraszti iparűzők jelentékeny száma ezért csatlakozott a reakciósokká váló nemzetiségi mozgalmakhoz 1848 —49-ben, a magyar szabadságharccal, a magyar földesurakkal szemben. A parasztiparosok nagy száma azonban — s ezt lemérhettük a forradalom és szabadságharc katonai sikerei mellett elért paraszti termelési sikereken is — a haladás mellett, a forradalom oldalán állott — ahol az egész parasztság többsége. így a földért, a demokratikus földosztásért folyó harc számára a szabadságharc veresége után vette kezdetét, ugyancsak az egész parasztsággal együtt nemzeti és nemzetiségi mozgalmak keretében — az Ausztriával egyezkedni kezdő nemesi földbirtokos osztállyal szemben. TOLNAI GYÖRGY