Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
MALLX ÉS SZEMERE 703 bíráló hangnemben ismertetett12 7 —, Anglia és Franciaország felhasználhatnák befolyásukat a jog érdekében. A Kossuthtal folytatott hat év előtti beszélgetésnek is lehetne talán valami hasznát venni — gondolta Sandford — , ezért küldte el a feljegyzést Cobdennek, az meg Szemerének, aki a Naplóban is megörökítette,128 s egy rövidített változatát Marxhoz továbbította. Az 1854-ben elhangzott Kossuth-nyiltkozatnak az volt a lényege, hogy ha Oroszország segítséget ajánlana Magyarországnak az osztrák zsarnokság ellen, ezt Magyarország elfogadná. Viszont a törvényesség útjára való visszatérés „megújítaná az egyességet Ausztria és Magyarország között s megelőzné Oroszországot abban, hogy alkalmat találjon a beavatkozásra, s párthíveket szervezzen Magyarországban".129 Utóbbi esetben Kossuth a restaurációt sem ellenezte, csak éppen nem tért volna vissza hazájába. Ez a régebbi véleménye csakugyan közel állt a Szemerééhez, csak az volt a hibája, hogy a hat évvel előbbi Kossuthé volt : Szemere viszont fokozatosan ért el ugyanide, s ennél meg is maradt. 1860 már újra távol találta őket egymástól. [I860, június vége vagy július] „Memorandum of a conversation with Mr. Kossuth in evening of May 30. 1854. at 21 Alpha Road, London. ». . . A return to strict legality in Hungary (said he) might renew union of Austria and Hungary, and would prevent Russia findig any partisans in Hungary. He would not offer any oppositon to a return to legality. He would advise his countrymen to accept with good faith such a restauration, if it could be obtained, and would pledge himself not in any way to be an obstacle to such an arrangement. He would not himself return to Hungary. He would not put himself forward to propose such a course of Austria, as he had no belief in Austria's return to legality, except of pressure of dire necessity. He gave me authority to say, such were his sentiments. And if appealed to, he should avow them, though he would not commit himself to any proposal, as he should not expect Austria to abandon her traditional scheme of centralisation till forced to do so. . . He would have consented in 1848 to Hungarian troops being sent to resist attacks of Piedmontese; but he would not employ them to coerce Austrian Italy, as he would not consent to foreign troops in Hungary. . . «" Voilà qui est aussi curieux qu'intéressant, vous pouvez l'insérer mais il est inutile de nommer personne, — qui en doutera, peut s'informer chez vous, en cas de besoin. Tout à vous Sz. [I860, június vége vagy július.] '.Feljegyzés a Kossuth úrral, 1854. május 30-án, Londonhan, az Alpha Boád 21 alatt folytatott beszélgetésről. »... A szigorú törvényesség útjára való visszatérés Magyarországon (mondta ő) megújíthatná Ausztria és Magyarország egyesülését, s megakadályozhatná Oroszországot abban, hogy párthíveket találjon Magyarországon. 6 maga semmiképp sem ellenezné a törvényes útra való visszatérést. Honfitársainak azt tanácsolná, hogy egy iíyen restaurációt, ha elérhető, jóhiszeműen fogadjanak el, s kötelezné magát, hogy ilycnféla kiegyezés elé nem gördítene akadályt. (5 maga nem térne vissza Magyarországra. Nem állna elő ilyen ajánlattal Ausztria részére, mert nem hisz Ausztria visszatérésében a törvényes útra, ha csak nem a sanyarú szükség nyomására. Felhatalmazott arra, hogy elmondjam, ez az б véleménye. Ha megkérdezik, elismeri ezt, de semmiféle javaslatot nem tesz, mert nem hiszi, hogy Ausztria felhagyna hagyományos központosító tervével, amíg erre nem kényszerítik. . . 1848-ban hozzájárult volna, hogy magyar csapatokat küldjenek a piemonti támadások visszaverésére : de nem használta volna fel ezeket Osztrák—Itália megfékezésére, amint hogy idegen csapatok Magyarországra való küldéséhez sem járult volna hozzá «" , Lám ez éppen olyan különös, mint amilyen érdekes, közzéteheti, de felesleges bárkit is megneveznie, — aki kételkedik benne, szükség esetén felvilágosítást nyerhet Öntől. Szíves üdvözlettel Sz.' Marx a „Memorandumot" szószerint átvette a „Herr Vogt"-ba, s csak a megbeszélés színterét jelölő „21 Alpha Road, London"-t hagyta el,130 viszont közölte, hogy akivel Kossuth beszélgetett, az az akkori angol alsóház egyik legismertebb radikális 1,7 Uo. II. 209—212. 1. 128 Uo. II. 227—231. 1. »• Uo- II. 230. 1. Herr Vogt. i. к. 308—309. 1.
