Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
MALLX ÉS SZEMERE 691 Mon ouvrage est déjà composé, le tirage fait il peut être annoncé, 10 feuilles. Il paraîtra sous le titre ,,La Question Hongroise (1848—1860)". Je n'y raisonne pas beaucoup, je raconte les faits, puisque le public français n'a de la Hongrie aucune notion. Soyez heureux dans cette nouvelle année, voilà ce que vous souhaite votre très dévoué Sz. [I860.] jan. 15. Kedvesem, megkaptam szeretetreméltó, bár kissé kurta levelét. Ön azt mondja : Bentley is not your man. Én azonban írtam neki, vállalta a kiadást, felajánlván a tiszta hasznon való osztozást. De nem tudom, számíthatok-e az Ön közreműködésére, nincs-e túlságosan elfoglalva, meg tudja-e majd csinálni a fordítást megszakítás nélkül? Mindenesetre, nehogy késedelmet szenvedjünk, valakihez fordultam itt, hogy keressen nekem egy jó fordítót. Kérem, legyen oly jó, válaszoljon nekem őszintén, ne restellje bevallani, ha ígérete terhére van. Ami Magyarországot illeti, mindent tényként fogadhat el, amit a Times a Pestről keltezett levelekben mond. A nyugtalanság általános Magyarországon, fajra, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül. Sőt, megvallom, nem szőmítottam erre a tökéletes egyetértésre. Azonban a felkelésig még hosszú az út, ez. sok mindenféle körülménytől függ, az európai eseményektől, — vegye még hozzá, hogy mindenük hiányzik, ami 1848-ban megvolt : fegyverek, lőszer, csapatok, erődök, ezek jelenleg mind a kormányzat kezében vannak. Művemet már összeállítottam, ha a nyomtatás megvan, már lehet hirdetni, 10 és fél ív. A következő cím alatt fog megjelenni : ,,La Question Hongroise (1848—1860)". Nem sokat okoskodom a műben, a tényeket mondom cl, hiszen a francia publikumnak semmitéle fogalma sincs Magyarországról. Legyen boldog ebben az új esztendőben, ezt kívánja Önnek híve Sz. A következő napon újra írt Szemere : megint felajánlotta Marxnak a tiszta jőve delem felét, ha elvállalná az angol fordítást. Már küldené is a kéziratot, de ne kerüljön rá a címlapra, hogy „fordítás", mert jobb lenne, ha angol eredetinek látszanék. Előbb, valószínűleg első találkozásukkor, arról is szó kerülhetett köztük, hogy Szemere támogatná Marxot : ebben a levélben sajnálkozik, hogy pénze boraiban fekszik, s ezért semmit sem tud neki eljuttatni. ce 16 Janv. [I860.] Mon cher, la personne dont je vous ai parlé, qui devait traduire mon petit ouvrage, est absent, pour plusieurs mois ; donc, si vous avez du temps, et si vous acceptez la moitié du bénéfice net, vous m'obligerez si vous teniez votre promesse. Je puis envoyer les feuilles d'épreuves, — par quelle voie ? J'en aviserai Mr Bentley, — n'est pas c'est un honnête libraire ? Il ne faudrait pas y mettre „traduit", comme s'il était un original anglais. Je raconte des faits surtout, par conséquent pas des phrases, ni des théories philosophiques, la traduction en est extrêmement facile. Je regrette de n'avoir pas réussi de vous être utile, si je pouvais vendre mes vins, ой j'ai fourré presque 10.000 francs imprudemment, j'aurai pu le faire. Mais le vin y est, — et pour de l'argent je suis au desespoir. C'est pour cette raison aussi, de pouvoir vous être agréable, que je regrette que vos démarches sont restées infructueuses. En faisant venir ces vins au lieu d'argent, je croyais ainsi éviter l'agio sur la monnaie autrichienne, qui est énorme, pour 100 fl. (240 fr), on vous donne ici 190 fr. Voilà notre pos ition ici, — nous sommes doublement volés par Г Autriche. En attendant votre aimable réponse, je vous serre la main en frère. Sz. B. [I860.] jan. 16. Kedvesem, az az illető, akit említettem, akinek le kellene fordítania az én kis munkámat, több hónapra elutazott ; tehát, ha van ideje, és ha elfogadja a tiszta haszon felét, nagyon lekötelezne, ha megtartaná igéretét. Elküldhetem a kefelevonatokat, — milyen úton? Majd értesítem erről Mr Bentleyt, — úgy-e milyen tisztességes könyvkereskedő? Nem kellene ráírni, hogy „fordítás", mintha angol eredeti lenne. A tényeket mondom el, következésképpen semmi frázis, semmi elméleti bölcselkedés, nagyon könnyű lesz a fordítás. Sajnálom, hogy nem lehettem segítségére, ha el tudnám adni a boraimat, amelyekbe meggondolatlanul 10.000 frankot öltem bele, akkor megtehetném. Most azonban megvan a bor, — a pénzért meg kétségbe vagyok esve. Ebből az okból is sajnálom, mert Önnek szolgála tára lehettem volna, hogy ilyen eredménytelenek maradtak ezirányú lépései. Amikor a borokat hozattam meg a pénz helyett, elkerülni véltem az osztrák pénzzel járó lelárat, ami szörnyű nagy : 100 forintért. (240 frank) itt csak 190 frankot kap az ember. Látja, ilyen a mi itteni helyzetünk, — Ausztria duplán lop meg bennünket. Szíves válaszát várva, testvériesen szorítom meg a kezét. Sz. B.