Századok – 1956

KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667

MAKX ÉS SZEMEBE 683 Ha mi nem segítünk magunkon, ki fog nekünk segíteni? Keresd az embert és meg fogod találni. Megragadom majd az első alkalmat, hogy küldjek önnek néhány palackkal ebből a nektárból, igyék belőle a magyar köztársaság feltámadására, és gondoljon hívére : Sz. Néhány szó a vállalkozás előnyeiről. 1. Beinélem, meg van győződve arról, hogy csakis a legjobb és leghitelesebb borokat fogom adni. A hazaszeretet gondolata volt az, ami engem erre a területre vitt, és nálam mindig ez a gondolat marad túlsúlyban a kereskedelmi szellem fölött. 2. Minthogy a borokat közvetlenül rokonaimtól, barátaimtól kapom, olyan áron adhatom, aminő áron még Pesten, Magyarország fővárosában sem lehet kapni. 3. Ehhez még hozzáveendő, hogy nagyobb palackokban adom őket, amelyek ugyanannyit tartalmaznak, mint egy bordeaux-i palack, ugyanakkor Franciaországban és Angliában ezeket a borokat 35 centiliteres kis palackokban árulják. 4. Fel vagyok hatalmazva arra, hogy kijelöljek egy holland céget, amely a legjobb hírnévvel bíró bortulajílonosok megbízásából hiteles lerakat legyen egész Hollandiára szólóan. 5. Párizsban és Londonban, kis palackokban, 15—30 fr-ért árulják a tokaji borokat, én pedig nagy üvegekben, 8—12 frankjával adhatom, kivéve az ó-borokat, 1834, 1840, 1846-os évekből valókat, valamint az esszenciákat és a likőröket. Ennyit a tokaji borokról. Vannak azonban Magyarországon asztali borok, fehérek és vörösek, minden fajtából, erősek, könnyűek, világosak, sötétek, ezeket olcsóbban adhatom, mint amennyiért a francia borokat árulják. E borokkal állandóbb üzletet lehetne csinálni, nem luxusborok, és épp ezért többet fogyasztanak belőlük. Személyes kapcsolatom van Magyarország minden részében a legnagyobb bortermelőkkel, tehát a legjobb borokat tudom megszerezni, aránylag olcsón, és remélem, hogy el tudom náluk is érni azt, jelöljék meg az általam megbízott céget, mint kizárólagos Ierakatukat. Minthogy azonban minden bort meg kell kóstolni, az lenne a legjobb, ha rendelnének nálam néhány tucat üveggel mindenféle fajtájú borból. Mercredi. [1859. aug. 31.] à 6 h. s. Monsieur, Décidément, je partirai demain. Je viens à l'instant de recevoir de ma femme une lettre dans la quelle elle m'informe, qu'une personne, que Kossuth a envoyé en Serbie, — car il avait déjà des ambassadeur ,,in petto", — lui a fait une visite, venant de Tersin, et il dit que ces Messieurs là sont furieux à cause de ma lettre dans le Journfal] de Cologne, — qu'ils se retrouvèrent à Paris, qu'ils me dénonceront, car ils y sont à présent maîtres de terrain.13

Ma femme a, en effet, peur, — qu'est-ce qu'ils diront quand ils se verront dévoilés ? En tout cas si Freilf igrath ] vous questionnait, ou n'importe qui vous ne me connaissez pas, cependant pensez à moi.7i Tâchez l'insérer dans le Times. Sz. Si j'avais eu du temps, je serais aller voir M[azzini], pour savoir ce qu'il pense de cette alliance monstrueuse, et s'il y voit clair, ou serait-il le dupe de K[ossuth] ? Ça m'intéresse du côté psychologique, l'homme habile dans les intrigues domine l'homme de génie. Szerda. [1859. aug. 31.] 6 óra. Uram, feltétlenül indulok holnap. E pillanatban kaptam a feleségemtől egy levelet, amelyben arról értesít, hogy egy bizonyos személy, akit Kossuth Szerbiába küldött — hiszen már „in petto" voltak nagykövetei —, Tersinből jövet meglátogatta őt, és meséli, hogy ezek az urak dühöngenek a Kölnische Zeitungban megjelent levelem miatt, hogy Párizsban újra találkoztak, és hogy fel fognak engem jelenteni, mert e pillanatban ők ott a helyzet urai. A feleségem valósággal fél, — mit fognak ezek mondani, ha majd látják, hogy le vannak leplezve? Mindenesetre, ha Freiligrath vagy bárki más kérdezné Önt ; Ön nem ismer engem ; de azért gondoljon rám! Próbálja meg a Timesben közzé tenni. Sz. Ha lett volna időm, meglátogattam volna Mazzinit, hogy megtudjam, mi a véleménye erről a förtelmes szövetkezésről? hogy vajon tisztán látja-e, vagy őt is becsapta Kossuth? Ez lélektanilag érdekel engem, az intrikákban otthonos ember elnyomja a lángeszű embert. Pulszky közben cikket írt és tagadta a Kossuth-féle pénzről keringő híresztelést, viszont Kossuth párizsi hívei hencegnek vele, — közli Szemere a hírt Kossuthék mozdulatairól, s egy újabb találkozás lehetőségét is megpendíti Marxnak. le 23. Sept. [1859.] Mon cher Monsieur, Jusqu'ici je n'ai reçues des nouvelles de vous, ni rien n'est pas [ !] paru ni dans la Gazette d'Augsbourg, ni dans la Gazette de Cologne. Dans celle-ci j'ai lu la déclaration de 73

A Kölnische Zeitungban 1859. júl. 27-én jelent meg Szemere „Magyarország igényei" c. emlékirata, amit Palmerstonhoz intézett. Vö. Xaplóm, Ö. M. II. 146—158. 1. " Freiligrath Ferdinand (1810—1876), német költő. 12 Századok