Századok – 1956

KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667

680 MALLER SÍN DOR [1859 július J Kossuth másik beszéde: Mit jelent Cherbourg? Egy másik előadásombán már említettem a nemzeti gyűlölet főztjét, amit Louis Napoleon Bonaparte készít. . . Nem szándékom, hogy gyanúsítsam, miszerint ő ennek az országnak az invázióját latolgatja, lehet, hogy megtenné ; olyan ő, mint a róka a mesében, nem szereti a savanyú szőlőt. Nem régen — s talán csak a szentpétervári urak a kivételek, akik bizonyára jól ismerik a rejtélyt — az egész világ diplomáciájának megállt az esze Louis Xapoleon Bonaparte óriási cherbourgi készülődéseinek a láttán, aki felhasználta ehhez üres kincstárából az utolsó shillinget is, méghozzá olyan sietséggel, mintha minden megnyert perctől léte függött volna. . . Ez éppen nem baráti Anglia számára . . . Cherbourg kizárólag Anglia elleni építmény . . . Keleten, Oroszország társaságában, új összeütközést latolgat. . . Ebben a koinfliktusban az angol flotta szabad mozgását akarja akadályozni azáltal, hogy jó részét az Önök partjain köti le, miközben keleten, az Önök életbevágó érdekeire halálos csapást kíván mérni. . . Hát a krimi háború talán Nagybritannia és Törökország érdekeit szem előtt tartva fejeződött be? Oláhország és Moldva alkotmányt kapott, melyet korunk átka, a titkos diplomácia barlangjában eszeltek ki, melyet Bonaparte (sohasem mondja császárnak) talált ki Oroszország és Ausztria beleegyezésével — megannyi lelkes barátja az igazi népszabadságnak, úgy bizony ! — Ez valójában nem több, s nem kevesebb, mint szabadságlevél Oroszország számára a fejedelemségek irányítása céljából... Mi több, vajon Bonaparte (a drága szövetséges!) nem küldte-e el tisztjeit Montenegróba, hogy a vad hegyilakókat megtanítsák a puskával való bánásra!... Esze egy új tilsiti békén jár, ha máris nincs a szebében. A politikai élet zajlása közben Szemerét saját pénzügyi helyzete is aggasztotta}' Elég sokat fektetett bele az angliai borüzletbe ; sok baja volt a hazaiak pontatlansága és az áru gondatlan kezelése miatt is. Mint mindenben, új munkakörében is alapos munkát akart végezni, s rövid idő alatt valóságos borszakértővé vált ; a hazai Borászati Lapokba cikket írt a borkezelésről,66

később a magyar borról ismertetőt is angolul.67 Ügyeit intézendő utazott Londonba 1859. augusztus 17-én, s szeptember l-ig maradt Angliában. Ez volt ötödik angliai útja. A sok üzenet ós évek óta tartó levelezés után most kereste fel Marxot először. „Találkoztam Marx német híres íróval és száműzöttel is. ö, bár gr. Westphalen volt porosz miniszter sógora, hónából már 1848 előtt, sőt Lajos Filep alatt Párisból is kiűzetett. 1848-ban a rajnai jeles lapot alapítá. 1849-ben menekülnie kellett, sőt Párisból is Napoleon még 1850-ben kikergeté. A német socialisták feje, oraculuma a dolgozó, de okoskodó néposztálynak, gyönyörű munkát írt az 1851-i francia coup d'état-ról. Ezt olvasván Kossuth üzent neki, hogy látogatná meg, ti. ő nem szokott látogatni másokat. Mire ez felelte : íme itt adreszem, ha jön szívesen látom. De Kossuth nem jött. Mondá, Urquhart kinyomatta Kossuth leveleit, miket ez hozzá írt alázatos s hízelgő hangon, Kutahiából, ti. Urquhart conservativ, tory, ily hangon írt neki Kossuth is, de később, mint demokrata lépett föl, ezért nyomatta ki amaz. Meg fogja nekem küldeni."68 Szemere a találkozás személyes jellegű adatait rögzítette itt, amiket magától Marxtól hallott. A fő téma most is Kossuth lehetett, akár csak levelezésükben, de a borügy is előkerült , ahogy a következőkből látni fogjuk. A látogatást különben Marx Engelsszel is közölte.6

9 A Kossuthra vonatkozó adatokat, amik beszélgetésük során kerültek elő, nem sokkal a találkozás után levelek is megörökítették. Szemere még Angliában tartózkodott, amikor itt következő három emlékeztetőjét a készülő cikk számára Marxnak megírta. Az első levél szóbeli közléseket foglal össze.7

0

Szemere óvatosságból arra is kéri Marxot, tüntesse fel úgy, mintha az adatokat Turinból, s nem tőle kapta volna. A levélből különben az is kiderül, hogy Marxnál Vukovics Sebő is megfordult. Vendredi [1859. aug. 26.] Je partirai, probablement, Dimanche; si non, j'irai vous voir un matin. Je sais votre adresse. Vous pouvez m'écrire, alternativement, Mr A. Franck, Paris, 12. rue Caroline, (Batignolles), ou, si la chose n'est pas politiquement importante, sous mon adresse, 13. rue de l'Oratoire, Champs Elysées, mais écrivez en anglais. Ce que je vous ai raconté, je vous le répète comme Schlagwörter, pour aider votre mémoire. Il est parti d'ici à Paris, sous le nom de Mr Brown. Entrevue avec le prince.1

1 Borászati Lapok, 1859. júl. 17. sz. „Száva" aláírással. e7 Notes on Hungarian Wines. Paris, 1861. 40. 1. M Naplóm, ö. M. II. 168.1. Kossuth Magyarországra került könyvtárában csak Victor Hugo „Petit Napoleon"-ja található, angol fordításban, de Marx munkája nem. Vö. Katona Jenő: Kossuth Lajos könyvtára. A Könyvtáros, 1954. évf. XI. sz. Urguhart, „Correspondence of Kossuth" с. munkáját Marx is említi a „Visit to the Hungarian Exiles at Kutayah"-on kívül. Vö. Herr Vogt, i. к. 193. és 195.1. Levele Engelshez, 1859. szept. 28. Briefwechsel, II. 516. 1. Vö. Naplóm, ö. M. II. 158—162. 1. " Bonaparte Joseph-Charles Paul (Plon-l'lon, Prinz Napoleon), (1822—1891), Louis Napoleon unokatestvére, a „baloldali" bonapartisták vezére.