Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
670 MALLER SÍN DOB nek : „Szemere schickt mir nun in drei bis vier Lieferungen sein (deutsches^ Manuskript über »Kossuth, Görgei und Louis Batthyányi«. Weydemeyer hat es in Amerika zu verlegen, was für ihn ein famoses Geschäft ist, zumal da hinzukömmt, daß er wahrscheinlich von dieser Seite 500 Dollars für sein Blatt erhalten wird. Aber ehe die Sache deutsch nach Amerika geht, soll sie hier in England englisch übersetzt werden, um hier, nachdem sie in Amerika deutsch erschienen, als Broschüre für das hiesige Publikum herausgegeben zu werden. Du wirst schwerlich Zeit zu diesem Geschäft haben, selbst wenn Du den Dana18 eine Zeitlang liegen läßt. In diesem Falle müßte ich .Jones1 9 die Sache geben. Es wird 1 £ per Bogen Uebersetzung gezahlt."20 Engels nem tért vissza a foíditás kérdésére, de Marx annál inkább. Egy hónap múlva : „Ich korrigiere dem Bangya jetzt seine Uebersetzung von Szemeres magyarisch geschriebnen. Charakterbildern. Das Original, das mühsam aus der schofelen und oft fast unverständlichen, beständig mit der Grammatik und der consecutio temporum in den Haaren liegenden Uebersetzung wiederherzustellen ist, muß famos sein. So viel geht klar hervor : Die Absetzung der östreichischen Dynastie, die in dem Augenblicke ihrer Proklamation unpolitisch und schädlich war, veranstaltete Herr Lajos Kossuth, um sich den Gouverneurposten zu sichern, den er später, wenn er zögere, widerstandslos dem siegreichen Görgei anheimfallen zu sehn fürcht ete. Der Fehler, Ofen zu bestürmen, statt auf Wien zu marschieren, ebenfalls von Lajos veranlaßt, den es juckte, mit Familie siegreich als Triumphator in der Hauptstadt seinen Einzug zu feiern."21 Marx elmarasztaló véleménye a detronizáeióról, Buda ostromáról Bécs felszabadítása helyett, és Kossuth pesti bevonulásáról tehát főleg Szemere németre fordított írásának javítgatása közben és adatai alapján alakult ki. De a magyar események ilyen részletes ismerete hiányában nem is lehetett korábbi saját véleménye. Mindez beleillett a képbe és megfelelően színezte Kossuthról már előbb keletkezett elképzelését. De talán Marxot Szemere írása, mint írót is sugalmazta. „Ich hatte dem Bangya, für Szemere, einige Federskizzen der großen deutsehen Männer in London gegeben. Dieser Brief ist, ich weiß nicht wie, einem deutschen Buchhändler vorgelesen worden, ohne daß man ihm meinen Namen genannt hätte. Er verlangt jetzt »Charakterbilder« dieser Herren und soll, wie B[angya] sagt, parat sein, 25 £ St. für einige Druckbogen zu geben. Natürlich anonym oder pseudonym."22 Úgy gondolták, hogy levelezésük és a Neue Rheinische Zeitung átnézése, s egy heti összeülésük elég lenne az anyag összeállításához és egy hónapon belül készen is lennének vele.23 Csakhogy más közbejött munka eltérítette őket ettől a tervtől, s a „Gegen die »Grossen Maimer« der Emigration"-ra csak később került sor. A Marx-féle „Federskizzen" példája később viszont Szemerét indította hasonló, rövidebb „Charakterbilder" megírására a magyar szabadságharc szereplőiről. 1854 október végén már készen is van vele, s az előbb „Forradalmi töviskoszorúk. Jellemrajzok" c. gyűjtemény „Lombok és tövisek. Forradalmi jellemképek" címen jelenik meg név nélkül, kőnyomatos kiadásban, Párizsban, 1854-ben. A rímes versek gyengébbek, mint a hexameteresek : Szemere bármennyire is szerette volna, soha sem vitte sokra mint költő. „Szemerét nem örömest látom a szárnyas-lovon — írta Rónay Jáczint is —, ő próza író; a »Töviskék« sikerültebbek, mint a »Lombok«, melyeket néha keresve kellett keresni az emberi gyengeségek és tévedések tövis-rengetegében."24 Bizony nyílt értékelés és sokszor elmarasztalás volt ez a kötet, s még Szemere csodálkozott, hogy többen megharagudtak érte! De térjünk vissza Szemere kéziratához. Tudjuk, hogy Engels alaposan foglalkozott az 1848-as magyar hadjárattal, s 1851-ben már javában gyűjtötte is az anyagot. Könyvét még abban az évben meg akarta írni. Görgey Emlékiratai éppen akkor jelentek meg, amikor Szemere előbb említett kéziratát Marx még javítgatta. Az Emlékiratok katonai részét Engels jónak mondta.25 Eközben írta neki Marx : „Ich habe mit Bangya abgemacht, daß, sobald noch eine Kopie fertig ist, Du im Manuskript die Broschüre von Szemere erhältst. Es ist ein Dokument, das Du für Deine Arbeit nicht entbehren 11 Dana Charles (1819—1897). újságíró, a New York Daily Tribune kiadója. " Jones Ernest, Charles (1819—1869), angol politikus és író, a chartista mozgalom egyik vezére, a The People's Paper c. lap szerkesztője. Briefwechsel, I. 409. 1. 11 Levele Engelshez 1852. máj. (i. Briefwechsel, I. 424. I. " Levele Engelshez 1852. ápr. 30. Uo. I. 419. i. 11 Vö. Engels leveleit Marxhoz : 1852. máj. 4. és máj. 7-én Uo. 422—423. és 42ti. 1. " Rónay Jáczint: Napló-töredék. Hetven év reményei és csalódásai. Nyomatott kéziratul tíz példányba« Pozsony, é. n. 11. 315—316. I. Szinnyei József tévesen közli a címet. Vö. Magyar írók XI. k. 1155. 1. " Levele Marxhoz: 1852. júl. 6. Briefwechsel, I. 438. 1.
