Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Vincze Géza : Ady és az orosz forradalmi mozgalmak 657
ADY ÉS AZ OROSZ FORRADALMI MOZGALMAK 665 Az 1907/8 évek után is — mint az orosz forradalmi mozgalmak Adyra tett hatását először elemző Földessy Gyula megjegyzi3 9 — sző be Ady írásaiba egy-egy orosz vonatkozású motívumot vagy „jegyzet"-et. A viszonyok az első világháborút közvetlen megelőző években fokozatosan romlanak — s 1914 tavaszán már az imperialista hadseregek farkasszemet néznek egymással... és sűrű kardcsörtetés közben egyes államfők részéről is fennhéjázó nyilatkozatok hangzanak el . . . Az osztrák—magyar államszövetség béklyóiba kötözött, a század elején rohamosan növekvő német imperializmus által létében fenyegetett, uralkodó osztályai önző, hatalmi érdekeinek kiszolgáltatott Magyarország akkori haladó politikusai részéről, úgyszólván az utolsó pillanatban történnek elszánt lépések, hogy a kirobbanni készülő háborút megakadályozzák, vagy legalább későbbi időpontra odázzák . . . Ezek közé tartozik a sokat emlegetett „pétervári út", melyre fokozott figyelemmel figyel fel a közvélemény. A polgári radikálisok lapja közli 1914 májusában a „kőnyomatos" útján Károlyi Mihály véleményét, melynek lényege az „hogy a hármas szövetség háborús politikája nem kedvez a magyar érdekeknek", — s tovább : az európai béke érdekében szükséges, „hogy az entente hatalmakkal barátságosabb viszony létesíttessék. Magyar diplomáciánk nem lévén, a magyar politikusoknak maguknak kell külföldi politikusokkal az érintkezést keresniök, hogy őket helyesen informálhassák Magyarország hangulatáról."40 Egy miásk fővárosi lap írja véres gúnnyal „Nyomorország" címen : „A népnek legkönnyebb még a dolga, mert az, ha beleun a nyomorba, kimegy Amerikába, Oláhországba, vagy egyéb kulturáltamba : de itt maradnak a pangó iparosok és kereskedők, a tönkrement gazda és a koldus hivatalnok, akinek a 10 év előtti fizetéséből kell megbírnia a mai 60%-os állapotokat is, amikor 10 év előtt is nyomorgott és adósságból élt!" „Vájjon mit remélhet még ez az ország a jövőtől, amikor benne mindenkit a porba gázolt már a nélkülözés, a nyomorúság."4 1 „A szentpétervári út" — mint tudjuk — elmaradt s kitört az első világháború . . . a szembenálló felek még ebben az esztendőben megütköznek, — de fennmaradt élő dokumentumul Adynak, a fenti újságcikkekkel egyidejűleg — egy rövidéletű folyóiratban közreadott írása,42 melynek egyes mondatait ideiktatjuk : „Ez elrontott és elromlott Magyarország még sincs annyira dögrováson, hogy bele ne nézzen a jövőbe, amely elkövetkezhetik. Ha van lerágnivaló a testről, mindenkép le fogják rágni a História kérlelhetetlen vérebei." „Egy bizonyos, hogy még ezt a szétomlani látszó magyarságot sem, sőt éppen ezt sem falhatja fel semmi okos, vagy oktalan falánkság. És még bizonyosabb, hogy megmentésünkért legkevesebbet mívelne az a németség, mély minket századok óta sanyargat s mely még ma is иду tartja az erdélyi szászságot, balti németséget, s minden élő kolóniát, mint leendő határainak kitolt oszlopait. Mi szeretjük a civilizáló Nyugatot, de a germán Nyugatot nem szeretjük, nem akarjuk s igazán—még ma is —jobbat tudnék gondolni Bécsnél is, a junkereknél is, Pomerániánál is.'r S végül még egy mondat, mely a cári Oroszország idején íratott, de a eári Oroszországon keresztül — ez a dolgozatunk folyamán ismertetett Ady-cikkek alapvetéséből következik — a cári Oroszország béklyóit levetni készülő egész orosz népnek szól : „Oroszországnak sincs nagyobb érdeke, mint egy szép, gazdag, demokratikus Magyarország a többfajta germán riválitás előtt." A következő évben is találunk orosz vonatkozású motívumot. Még a háború tűzfalán keresztül is meglátja az oroszországi forradalmi mozgalmak nagy erejét. Megirigyli és igényli azt a kevés szabadságot is, amelyet az orosz munkás forradalmárok kivívtak a cárizmus alatt maguknak : „Óh, Oroszországban mennyi mindent meg lehet mondani — írja 1915 októberében — s nálunk az aljas árral-uszók milyen könnyen mondhatnak meg mindent — nekünk. Ha mi nem maradhatunk meg, följegyzések, levelek, beszélgetések emléke marad utánunk. Szinte jó lesz meghalni azzal a kárörömmel, hogy mennyi szégyent fognak ezek a suttyom-dolgok hozni a mai henceg">kre, rokonaikra s utódaikra."43 39 Földessy Gyula többször idézett tanulmánya. 40 Világ, 1914. máj. 3. 41 Budapesti Napló, 1914. máj. (i. 4a Levelek. A szentpétervári út. ÍJj Magyar Szemle, 1914 májusi száma. Első ízben említi Földessy Gyula: „Ady és az 1905-ös forradalom" c. írásában. Irodalomtörténet 1950. 2. sz. 112—118. 1. Ugyanő felvette „Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai" közé, 362—364. 1. ls Távol a csatatértől, I. rész. Világ, 1915. okt. 3. Abból az alkalomból írja a költő, hogy egyik közeli rokona, Visky Józsefné, Kiszely Ilonka fia elesik az északi harctéren. Dum-dum lövés roncsolja felismerhetetlenné. Az anya utánamegy a fiának, keresi a csatatéren holttestét. Végre egy kettős sírhoz vezetik, de nem ismeri meg egyikben sem a fiát. Az Anya tragédiáját Ady egy versben is elsiratja, „Két sir mellett" címen. Mindkettőt említi Kós Károly is : Ady Endre és Kalotaszeg c. írásában, Erdélyi Helikon, 1928. 86. 1.
