Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 645» berek már több nap óta e lázító iratokat olvassák a népcsoportoknak."93 Húsvétkor még többen vettek részt a szegedi népgyűléseken, s Asztalos elfogásának híre, a belügyminiszter rendelete a proklamációk beszedéséről és terjesztőinek elfogásáról, tovább erősítette a szegedi Deák-párti birtokosok és a kiegyezés elleni mozgalmat. Általánossá vált az itt-ott már eddig is használt jelszó : „Nemsokára lesz papszaladás, úrfutás."94 Fodor Márton két nap alatt négyezer aláírást gyűjtött a petícióra, s a tanyák egész lakosságát a városba hívta. A városi vezetőség, bár megbeszélte a belügyminiszteri rendeletet és foglalkozott az erősödő szegedi parasztmozgalommal, régebben tett ígéretei miatt nem nyúlt erélyesebb rendszabályokhoz a szervezkedéssel szemben.95 Ezért húsvét hétfőjén a Deák-párti szegedi birtokosok közvetlenül az igazságügyminiszterhez és a belügyminiszterhez fordultak, s az ő segítségüket kérték a parasztmozgalommal szemben. Velük együtt a többi alföldi város — ahová az Asztalos-mozgalom szálai elértek -— Deák-párti vezetősége is követelte a szegedi parasztmozgalom vezetőinek elfogatását.96 Attól féltek, hogy Kecskeméten és Félegyházán a katonaság segítségével elnyomott parasztmozgalomnak most Szeged válik a központjává. Április 13-án a kormány közvetlen utasítására elfogták a mozgalom vezetőit, Fodor Mártont és Fülöp Istvánt.97 A szegedi szegényparasztság harcát így a kormány, az alföldi városok vezetőségeinek összefogása s a szegedi Deák-párti birtokosok egységes fellépése törte le. A Szegedi Hiradó április 16-i száma már nyugodtabb hangon, de a húsvétkor kialakult helyzetre reálisan visszatekintve írja : „Nagy köszönettel tartozunk Félegyháza hatóságának, hogy Asztalos Jánost előlünk elfogta, mert itt ugyan jól el volt készítve az útja, s a jó ég tudja, mi történt volna, lia idejöhet, amint szándéka volt." Az Asztalos-mozgalom hírei a Szélsőbal lapjain s áprilistól Szegeden keresztül jutottak Makóra és Hódmezővásárhelyre. E városok szegényparasztsága tehát csak közvetve volt kapcsolatban Ásztalossal, ezért 1868 április közepére demokratikus és függetlenségi mozgalmuk nem ért még olyan fokra, mint a kecskeméti, félegyházi vagy szegedi szegényparasztságé jutott. De kezdeti formái is megmutatták az Asztalos-mozgalom gyors elterjedésének, megerősödésének lehetőségeit. A hódmezővásárhelyi mozgalom vezetői Szamecz András és „igazságkereső" Kristó Ferenc voltak, akik a Nép Zászlója terjesztése és ismertetése alapján gyűjtötték maguk mögé az 1866-os Kérdőféle paraszt mozgalomban is résztvett szegényparasztságot. 1868. március 5-i kérvényükben a városi választmánytól népgyűlés engedélyezését kérték. Március 28-án pedig felhívást adtak ki a demokrata-kör megalakítására. Megkezdték az aláírásgyűjtést is. Ezt az Asztalos-mozgalom hírei nyomán meginduló mozgalmat a Szegedről érkezett proklamációk hatása lendítette fel. A kiáltványokat mintegy tizenöten házról-házra vitték, eljuttatták a tanyákra is. Április 13-án Kristó Ferenc házánál népgyűlést tartottak, ahol a mozgalom vezetői a demokrata-kör megalakításának szükségességéről s az ezzel kapcsolatos tennivalóikról beszéltek, s a Csongrád megyei alispán jelentése szerint „Deák Ferencet s az országgyűlés jobboldalát, úgy a helybeli 93 Sz. H. 1868. ápr. 12. 94 Uo. 95 Sz. Á. L. Tgy. jkv. 1868. ápr. 11. 2138. sz. 96 Sz. Á. L. Tgy. jkv. 1868. ápr. 11. 2139. sz. 97 O. L. BM. ein. 1868 - IVa - 775.
