Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 641» séghez, látta a kecskeméti demokrata-kör országos tekintélyét, Asztalos népszerűségét s kiváló szervező és szónoki képességeit, s maga is a demokrataköri mozgalom kiszélesítésének szolgálatába állította. Ezirányú munkáját Félegyházán kezdte el, ahol a kecskeméti példához hasonlóan kerületenként olvasóköröké^. alapított, s ezekben készítette elő a városi demokrata-kör megalakítását. A kerületek olvasókörei 1868. március 22-én közös népgyűlést tartottak, ahol Madarász, a királyi ügyek igazgatójának jelentése szerint ,,a 67-es törvények, s a fennálló közállapotok ellen hatalmasan izgatott".79 A Nép Zászlója egyes cikkeinek felolvasása után beszélt az államadósságokról, a kiegyezés terheiről, szinte szórói-szóra átvette Asztalosnak a kiegyezési rendszer által szentesített, népet sújtó intézkedései elleni tömör programját, „nem kell nekünk sem finánc, sem stempli, sem fogyasztási adó, sem statusadósság".8 0 Ezen a gyűlésen határozták el, hogy a félegyházi demokrata-kör ünnepélyes megalakulását húsvét másnapján, április 13-án tartják meg, amelyre meghívják a budapesti demokrata-kör és az alföldi városok szegényparasztságának vezetőit s Asztalos Jánost is, akit a gyűlés részvevői egyhangúlag,-a kör elnökének jelöltek.81 Itt beszélték meg az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat is, s ennek irányításával a tizedek elnökeit bízták meg. A pusztakereső parasztok — akiket Hrabovszky a pusztaosztás, adóleszállítás és a magyar katonaság létrehozásának ígéretével becsapott, s 1865-ben még maga mögé tudott sorakoztatni — most Madarász munkája nyomán rövid idő alatt Asztaloshoz csatlakoztak, s a légelőosztást a 67-es rendszer megszüntetésének követelésével bővítették ki. A pusztakeresők vezetői, Szombathy Ágoston.és Nagy Péter Flórián az olvasókörök s a demokrata-kör szervezőivé lettek. A húsvéti ünnepekig a pusztakeresőknek az eddigieknél nagyobb erővel kibontakozó harcát az ún. „csöndes" pártba tömörült kisebb birtokosok is támogatták.82 A képviselőgyűlés jegyzőkönyve írja a városon belül kialakult új pohtikai helyzetről : „Madarász Vilmos bújtogatáaa által annyira felizgatta e város korlátolt felfogású lakosait, az eddig titokban nyugtalankodó népet, hogy ezáltal alapja vettetett meg az e városbani közrend, s a fennálló törvények elleni izgatásnak."83 Asztalos megpróbálta a kiegyezésellenes mozgalmat szélesebb alapokra?fektetni. Április elején az értelmiséget tömörítő Társalgó Egylethez intézett levelében felkérte az Egyletet, hogy az értelmiség fogjon kezet a néppel és csatlakozzék a demokrata-körhöz. Ez a kísérlete azonban nem járt sikerrel. Az Egylet április 5-i gyűlésén határozatban mondta ki, hogy politikai ügyekkel nem foglalkozik, s visszautasította Asztalos kérését.84 így Félegyházán is az értelmiségnek csak egy kis töredéke, a néphez közelálló szegényebb része, a földnélküli parasztság, s egy ideig a kisebb birtokosok csatlakoztak az Asztalos-mozgalomhoz. Madarász Vilmos és a pusztakeresők vezetői 1868. április 2-án vitték Kecskemétről Asztalos legújabb proklamációját, amelyet Félegyháza s az alföldi városok parsztságához írt, s tízezer példányban nyomtatott ki. Ebben a proklamációban érződik Madarász József petíciójának hatása, de Asztalos, a Szélsőbal e legbátrabb és a legszélesebb követeléseket magában foglaló 79 O. L. IM. ein. 1867 - la - 40. 80 Uo. 81 О. L. U. Gy. Madarász József Irathagyatéka. 1868. márc. 22. 73. sz. 82 Sz. H. 1867. dec. 19. 83 К. Á. L. Kiskf. képviselőgyűlési (képvgy.) jkv. 1868. ápr. 13. 29. sz. 84 Pesti Napló, 1868. ápr. 9.'
