Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
634 PÖLÖSKEI FERENC sadalmi kérdések háttérbe szorulása, a törvényes út kihangsúlyozása, a szervezeti szabályzatban a rendes és választmányi tagok megkülönböztetése magában rejtette már a demokrata-körök keretein belül kibontakozó parasztmozgalom, valamint a Szélsőbal és a pesti demokrata-kör közötti ellentét megerősödésének lehetőségét is. Asztalos János az alföldi szegényparasztság kiegyezésellenes harcának élén A Szélsőbal a pesti demokrata-kör megalakulása után hasonló jellegű és hasonló célokért küzdő demokrata-körök megalakítására hívta fel a vidéki városokat, falvakat, Nemzeti függetlenséget tartalmazó programja leginkább a parasztságot, a szegényebb értelmiségieket, iparosokat ragadta meg, hiszen ezek a társadalmi rétegek maradtak végig 48 mellett, ők viselték a kiegyezés gazdasági és pohtikai következményeit, terheit. De a parasztság 48 alatt nemcsak közjogi, hanem társadalmi-gazdasági programot is értett. Amikor tehát a Szélsőbal felhívása alapján csatlakozott a pesti demokrata-körhöz, túl is ment annak programján. Több vidéki demokrata-kör a már működő olvasó-egyletből nőtt ki. Ezeknek az egyleteknek már volt múltjuk a függetlenségért vívott harcban, az abszolutizmus és a kiegyezés idején gyűjtöttek bizonyos tapasztalatokat a szervezeti életben is. Az újonnan alakult vagy más jellegű egyletekből demokrata-körré vált szervezetek programjainak vizsgálata megmutat ja, hogy ezekbe a feléledő 48-as hagyományok, valamint saját helyi harcaik nyomán általános és helyi gazdasági és társadalmi követeléseket is felvettek, bár a pesti demokrata-kör alapján készültek. A vidéki demokrata-körök profiljának kialakulásában jelentős szerepe volt Asztalos János kecskeméti ügyvédnek. Asztalos János életéről a kiegyezésig, amikor 43 éves volt, keveset tudunk. Életének egy-egy szakaszát csak azokból a perekből ismerjük, amelyeket a magyarországi bírósági szervek folytattak ellene^ De a polgári liberalizmus eszméiért folytatott harcának ezekből a dokumentumaiból is elénk tárul becsületes emberi jelleme, a nép jogaiért küzdő ügyvéd törhetetlen igazságkeresése. Asztalos János Pécsett született 1824-ben. Fiatal korában sokat járt külföldön és nagy műveltséget szerzett. A szabadságharc bukása után tért vissza, s itthon „független" ügyvédként akart élni, dolgozni. Először Pécsett ügyvédkedett, ahol 1851-ben került szembe először a bírósági szervezettel. Feljelentette Horváth János állami ügyészt és Törzser Béla szolgabírót, akik a törvények kijátszásával különböző pénzösszegeket szedtek a peresektől és a foglyoktól, s ennek alapján ítélkeztek és mérsékelték a rabok törvény szerinti büntetését. De a városi vezetőséggel szoros kapcsolatban álló ügyész és szolgabíró visszafordította a vádat Asztalos ellen. Miután vádjait nem vonta vissza, rágalmazónak bélyegezték, s csak 3 évi per után mentették fel. Asztalos itt még csak egy város vezetőségével, bírósági szervezetével került összeütközésbe, de ebből az esetből s ellenfelei további sorsából általános következtetéseket vont már le. Egy, életéről szóló írásában mondja : „De mi lett büntetésük? Szokás szerint semmi. Az első, bűnös ösvényén haladva, királyi tanácsosságig emelkedett, és most a bűn párnáján kényelmesen elveszi zsíros nyugdíját, a másik 1850-ben Földváron csak futással menekült meg. Ez két példánykép az osztrák hivatalnokokból."57 57 K. Á. L. Polgári Törvényszéki Ir. 1868. márc. 4. 1491.
