Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 631» rövid idő alatt meggyűlölte a kiegyezési rendszert. Pár hónap eltelte után az alföldi parasztság megindította harcát a demokratikus és független Magyarországért. Ez a küzdelem általában a kiegyezés előtti, főleg az 1866-os paraszti mozgalmakból indulhatott már tovább, de jóval nagyobb méretűvé, szervezettebbé és céltudatosabbá vált, s ebben igen nagy szerepe volt a parasztság kiegyezés utáni időkből levont tapasztalatain kívül Kossuth, Madarász László s a szélsőbal kiegyezésellenes harcának, valamint Asztalos szervező, irányító munkájának. Kossuth, Madarász László s a Szélsőbal szerepe a mozgalom megindulásában Kossuth 1866-os nagy reményeinek szétfoszlása után — miután látta, hogy a nyugati hatalmak féltek a magyarországi függetlenségi mozgalom kibontakozásától, s a középbirtokos nemességre sem támaszkodhat — keresni kezdte azokat a rétegeket, amelyek a független Magyarországért vívott harcának végig megbízható katonái voltak, s a jövőben is lehetnek. így találkozott a kiegyezési rendszerben csalódott, s az azzal egyre határozottabban szembeforduló parasztsággal. A porosz háború tapasztalatai után a kiegyezési rendszer megszüntetését már csak a belső erőktől várta, példaként Olaszországot állította az ország elé, amely elérte már céljainak nagyrészét, mert „akaratát és elhatározását folyvást és naponként száz és száz alakban apró és nagy cseleKmények ellenállhatatlan ereje által nyilvánítja".49 Kossuth a magyar nép harcától azt remélte, hogy ez nagy nemzeti mozgalommá szélesedik, és előbb-utóbb eredményre vezet. Természetesen nem úgy fordult Kossuth a néphez, mint osztályához, a középnemességhez, nem tette magáévá annak társadalmi követeléseit, sőt az Asztalos-mozgalom kibontakozása, a társadalmi követelések előtérbe kerülése után határozottan megtiltja, hogy nevét a parasztság földosztó céljai érdekében felhasználják. Látta azt is, hogy a parasztság saját erejéből nem tudja kivívni a nemzeti függetlenséget, de azt is tudta, hogy a 48-hoz végig hű parasztság állandóan megismétlődő és különböző formában jelentkező harcával bomlaszthatja a kiegyezési rendszert és létrehozhatja a nemzeti függetlenség kivívásának feltételeit. Ezért hivatkozott az olaszok példájára, ezért támogatott minden kiegyezésellenes mozgalmat, szervezkedést, még olyanokat is, amelyektől kevés közvetlen eredményt remélt. Ezért kisérte nagy figyelemmel a kiegyezés után alakult különböző kiegyezésellenes népi szervezetek útját, munkáját. Kérte az országszerte alakult demokrata körök programjait, névsorait ; levelei, amelyeket ezeknek írt. nemcsak e körök, hanem az egész függetlenségi mozgalom számára is komoly útmutatásokat tartalmaztak. Kossuth szerepe tehát jelentős a parasztság függetlenségi harcának megindulásában, megerősödésében, de a társadalmi kérdések síkján a parasztság nemcsak megtartotta, hanem bővítette is eddigi követeléseit, amelyek Kossuth programjából hiányoztak.5 0 Az ország politikai pártjai közül a Szélsőbal állt a legközelebb Kossuthlioz. A kiegyezés után Kossuth állandóan tanácsokat, feladatokat adott a Szélsőbalnak s a párt elsősorban ennek a támogatásnak köszönhette, hogy 1866. évi megerősödése után a kiegyezést követő időszakban is tovább izmo-49 Kossuth Lajos Iratai. Bpest, 1898. VII. k. 288. 1. 60 Révai József : Marxizmus, népiesség, magyarság. Bpest, 1949. 150. 1.
