Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PARASZTMOZGALOM I. Bevezető Az alföldi mezővárosok parasztságának a kiegyezés után kibontakozó demokratikus és függetlenségi harca Asztalos-mozgalom néven ismeretes1 . A mozgalom az alföldi szegényparasztság tiltakozása volt a 67-es kiegyezés társadalmi és politikai rendszere ellen, de segítette az egész magyar nép kiegyezésellenes harcának megerősödését is. Az Asztalos-mozgalom az alföldi szegényparasztság olyan politikai jellegű szervezkedése volt a magyar és osztrák uralkodó osztályok érdekközösségén alapuló kiegyezés ellen, amely az alföldi városok társadalmi-gazdasági helyzetéből, a parasztságon belüli ellentétekből táplálkozott. Ezért a mozgalom jellegének, fejlődésének vizsgálata mellett, ha röviden és vázlatosan is, de ki kell térni egyrészről az alföldi mezővárosok társadalmi, gazdasági fejlődésére, a parasztság felbomlásának sajátos körülményeire,1 3 másrészről az alföldi parasztságnak a „ kiegyezést megelőző nemzeti és demokratikus harcára. Ezeknek alapján érthetjük meg, hogy miért éppen az Alföldön, a kapitalista fejlődés amerikai utas elemeit hordozó mezővárosokban vált a legerősebbé a parasztság kiegyezésellenes küzdelme. * Az alföldi mezővárosok belső társadalmi, gazdasági helyzete már a 48-as forradalom és szabadságharc előtt lényegesen különbözött az ország más területeitől. Ezek a városok széles jogkörrel, önállósággal rendelkeztek. Önállóságuk még a török hódoltság korára, illetve a török kiűzése utáni időkre nyúlik vissza. Az Alföld jelentős részén ekkor szűnt meg a földesúr— jobbágy viszony, s egyrészről a pénzjáradékot egy összegben fizető, majd 1 E témával Vörös Antal: Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849—1867. c., S. Sándor Pál szerkesztésében 1951-ben megjelent k. 227. és 294—302. lapjain röviden már foglalkozott s megmutatta, hogy az Asztalos-mozgalom összeköti az abszolutizmus s a 90-es évek parasztmozgalmait. Mivel a mozgalom az újkori magyar történelem jelentős fordulójával, a kiegyezéssel szoros összefüggésben van s a paraszti demokratikus és függetlenségi harcnak fontos állomását jelenti, megkíséreltem ennek részletesebb feltárását s a magyar politikai életben elfoglalt helyének megmutatását. A dolgozatot az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Újkori Magyar Történelem Tanszéke megvitatta, s végleges kidolgozásához nagy segítséget adott. 13 Az alföldi mezővárosok kiegyezés előtti gazdasági, társadalmi fejlődésének mélyebb elemzése természetesen külön feladatot jelent. Itt csak annyiban kívánok e kérdéssel foglalkozni, amennyiben ezt az Asztalos-mozgalom erejének, jellegének megértése szükségessé teszi.
