Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: Mezőgazdasági árutermelés és a parasztság helyzete Magyarországon a feudalizmus válságának elmélyülése idején 591

MEZŐGAZDASÁGI ÁRUTERMELÉS ÉS A PARASZTSÁG HELYZETE 615 a, mezőgazdasági termelésről és a parasztság helyzetéről szóló részekkel kapcsolatban Berend Iván, Szabad György és Vörös Károly elmondottak (Századok. 1955. 3. sz. 452, 454 — 455. 1.). Ezenkívül a következő forrásokat és irodalmat használtam fel. A gabonaős gyapjúárakra : Adalékok Magyarország nyersterményeinek ártörténetéhez a tizenkilencedik században . . . Kiadja ä budapesti kereskedelmi ós iparkamara. Bpest, 1873. 1 — 11, 73 — 77. 1. (Idézi Iványi-Grünwald Béla: Gr. Széchenyi István: Hitel. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta . . . Bpest, 1930. 18. és 20. 1.) — Az orosz gabona versenyére Iványi-Grünwald idézett művének szellemtörténeti felfogásban megírt bevezető tanulmánya (19. 1.), amelyben azonban számos igen hasznos, ma is érvényes megállapítás található. — A magyar gabona és gyapjú rossz kezelésére és az ausztráliai gyapjú versenyére Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790—1848 (Bpest, 1948) című könyvem 24 — 25. lapjai. — A nemesség viszonyaira a konjunktúra idején Iványi-Grünwald: i. m. 65—66. 1. — A nemesi birtokoknak hagyományos, átmeneti és korszerű gazdálkodást folytató üzemekként való kategorizálására és gazdálkodásuknak ennek megfelelő csoportosításban való tárgyalására Szabad György hívta fel a figyelmet a II/l. tankönyvkötet vitáján. — A hagyományos módszerekkel folytatott árutermelésre Mezőgazdaság és agrártársadalom 21 — 26. 1. — A majorsági munkaerőre Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics birtokon 1711 — 1850 (Bpest, 1954) 151 — 156. 1. (A könyv értékelésére vö. a Századok 1955. 6. számának 957 — 959. lapjain megjelent ismertetésemet.) Szántó adatait felhasználtam, de ama nézetével szemben, amely szerint a majorsági munkaerő általábanvéve a robot és a bérmunka közötti átmeneti jellegű munkaerő lett volna, Szabad György nézetét fogadtam el, aki elvileg a II/l. tankönyv kötet kéziratának vitáján fejtette ki erre vonatkozó elgondolásait és részletesen be is bizonyította 1954-ben benyújtott és 1955-ben elfogadott „A tata-gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra" című kandidátusi értekezésében (kézirat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában). — A földrablásokra Mezőgazdaság és agrártársadalom 14—20., 130—140. 1. — A statisztikai adatokra Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. I. 161.1. — A jogbiztosító és a gazdasági allódizálás különbségére ugyancsak Szabad György hívta fel a figyelmet az említett tankönyvkötet kéziratának vitáján, majd részletesen bebizonyította állításait említett kandidátusi értekezésében. — A nyersbőrbehozatalra Magyar iparfejlődós című könyvem (Bpest, 1951) 280. és 302. lapjai. — A korszerű módszerekkel folytatott árutermelésre Mezőgazdaság és agrártársadalom 57 — 91. lap, továbbá Szabad György idézett kandidátusi értekezésének adatai és Szántó Imre: i. m. 156 —157. és 160—161. lapok. — A kelet-németországi fejlődésre Johannes Nichtweiß : Das Bauernlegen in Mecklenburg. Berlin, 1954 c. könyve. — A II/l. kötet kéziratának vitáján Berend Iván igen részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mennyire szükséges az ún. eredeti felhalmozás és a feudalizmus válsága magyarországi sajátosságainak tényekre alapozott, elvi feldolgozása. Ugyanő tett említést a feudalizmus válságának egyes szakaszairól is. Felszólalásából merítettem ösztönzést e kérdések kidolgozásához a jelen tankönyvrészletben is. A paraszti árutermelés történetének feldolgozása szintén egyik nagy adóssága történettudományunknak. Az 1828-as összeírásból levonható tanulságokra Vörös Károly, a Levéltárak Országos Központjának tudományos munkatársa hívta fel a figyelmemet. Szíves segítségét ezúton is megköszönöm. — A jobbágy cukorrépa- és burgonyatermelésére Magyar iparfejlődés 174, 275. lapok, a dohánytermelésre Mezőgazdaság- és agrártársadalom 47, 50, 175—178. és Magyar iparfejlődés 170. 1., egyéb terményekre Mezőgazdaság stb. 178—180. 1. A szőlő és a dohány művelési módjára ugyanott 159—160. és 177. lapok, a paprikára Lökös Zoltán: A szegedi paprikat.ermelés (Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1946— 1947. 180—189. 1.). — A pilisi jobbágyokra és általában a jómódú parasztokra Mezőgazdaság és agrártársadalom 170—175, 180—188. 1., valamint Szabad György id. kandidátusi értekezése és Révész László: Gazda-cseléd jogviszony története a XVIII — XIX. században. Különös tekintettel az alföldi mezővárosokra. (Bpest, 1955. Kandidátusi értekezés. Kézirat a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. )Wodianer kölcsönére és a parasztok eladósodására Magyar Iparfejlődós 170. és 38. lapok. — A munkaerő megkötésére Révész id. kandidátusi értekezése. A parasztság helyzetének monografikus feltárása a XIX. század első felére vonatkozólag még ugyancsak az elvégzendő feladatok közé tartozik. A szövegben található statisztikai adatokra Т. К. (Tagányi Károly) : Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei I. Megyék és kerületek. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1896. 114. 1. ós Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847. I. 50. 1. Az 1848. évi statisztikára Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban (Forradalom és szabadságharc.