Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556

574 SZÉKELI" GYÖRGY a pesti bíró és esküdtek valamennyien magyaroknak tarthatók, szabó, mészáros, diák van az esküdtek közt.15

6 A huszita háborúk ugyancsak nem múlhattak el nyom nélkül a főváros népe fölött. Az osztályellentétek, ill. a városi rétegellentétek kiéleződéséhez itt Zsigmond, majd utóda Albert idegen tanácsosai elleni felháborodás is járult. Már 1438-ban jelei vannak a növekvő feszültségnek. Ez év március 20-án vezető pozsonyi polgárok hírt adtak városi tanácsuknak Budáról : „nagy moraj és csődület" volt 18-án, melyben a budai városi nép is részt vett. De tájékozatlanok az események okait illetően. Walter von Schwarzenberg levele március 29-én Frankfurt tanácsához már nemcsak megemlíti a „vad" eseményeket Magyarországon, de azt is közli, hogy „a magyarok jobban gyűlölik a németeket és cseheket, mint bármikor ezelőtt". (Itt nyilvánvalóan a császárpárti csehekről van szó.) A feszültség fokozódását mutatja Heinrich Wisse Frankfurt tanácsához intézett levele (1439. január 31.). Ez már olyan hírt tartalmaz, hogy „ha a király sokáig távolmarad Magyarországtól, a magyarok kiűzik a németeket az országból".157 Néhány hónappal később felkelés robbant ki Budán. Ennek jellegét a sokáig alapvető forrásnak tekintett Thuróczi krónikája mint a magyar és német városi lakosság összecsapását határozza meg. Valódi — bonyolultabb — jellegének megállapításához fontos feladat a felkelés kronológiai problémájának tisztázása, kirobbanása körülményeinek felderítése. A megmozdulás közvetlen oka Ötvös János budai polgár kegyetlen meggyilkolása, holttestének a Dunába vetése volt, amiben a városi bíró is nagy szerepet játszott. Ki volt ez az Ötvös János és ki volt a bíró? Fontos probléma ez, mert a régebbi irodalom ebben az összecsapásban merőben a magyar céhpolgárok és a német patriciátus küzdelmét, annak tetőpontját látta. Annyi tényként fogadható el az eltérő forrásokból, hogy Ötvös jobbmódú kézműves, a magyar céhpolgárság tekintélyes vezetője volt a német patríciusok hatalmával szemben : „...az egész magyar köznép gyalázatát mindenekelőtt súlyosan szivén viselte", emlékezik vissza reá Thuróczi krónikája. A céhpolgárság jogaiért vívott harcát jelenti Heltai Gáspár adata : szinetlen tör vala a németekre és akara őket megfosztani az ő igaságoktól". De Ötvös nemcsak ennyi volt. Jó fényt vet szerepére egy 1436. évi oklevél is. A György diák budai polgár és a margitszigeti apácák ellentéteiben Ötvös János volt az ügyben szereplő budai és budafelhévízi polgárok egyik vezetője. Ez a halvány utalás az egyházi birtok és a patriciátus ellen folyó harcot is összeköti, közelebb hozza a huszitizmushoz kapcsolódó városi harc típusához is. Éppen Ötvös János 156 pestet körülvevő árok : B. Szabó: Pest megye 508. sz. (1406) ; Óbuda vezetőire : Zsigmondkori Okit. I. 1769. sz., 4180. sz. II. 1401. márc. 25., 1404. jún. 18., 1407. febr. 5. ; B. Szabó: Pest megye 495, 547. sz. ; Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bpest, 1935. 97, 109, 118, 120. sz. ; Dl. 9766. Egyes gazdagabb elemek nagyobb befolyásának megfelelően az óbudai városvezetők egy része is huzamosan viseli tisztségét. — Pest vezetőire : Zsigmondkori Okit. II. 1402. máj. 20. ; 1413 Podhradczky: Hist. Dipl. Urb. Bud. II. 481.1. (Széchényi Kvt. Fol. Lat. 1205.) ; hasonló jellegű (magyarok, köztük diák, kovács) 1444 M. O. Kovachich: Formulae solennes styli. Pesthini, 1799. 437. 1., 1446. uo. 448. 1., 1447. uo. 453. 1. 157 Emst Birk: Beiträge zur Geschichte der Königin Elisabeth von Ungern und ihres Sohnes König Ladislaus MCCCCXL —MCCCCLVII. Quellen und Forschungen zur vaterländischen Geschichte Literatur und Kunst, 1849, Wien. 230. 1. ; Janssen: Frankfurts Reichscorrespondenz. I. 797, 843. sz.