Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
568 SZÉKELI" GYÖRGY ezeket, további következtetések vonhatók le. A humanisztikus érvelés Hus Konstanzban el nem mondhatott beszédére vezet vissza (,,Hee autem non tam leges quam lites sunt et cavillationes subvertentes judicium"). Az egyházi jog e bírálata előtt Hus arról beszél, hogy a rosszak elhajlottak az isteni törvénytől. Az emberi ész és az isteni jog összekapcsolása a magyar huszita cikkelyekben is tehát visszamegy Húsra. De az antifeudális, a világi feudalizmust is támadó élt a táborita kiliazmusból merítették a magyar husziták. Még a huszita forradalmi mozgalom elején hirdették a táboriták, hogy a pogány és a német jogot, amelyek nem egyeznek az isten törvényével, el kell törölni, és isteni joggal kell kormányozni, aszerint kell ítélkezni és mindent elrendezni. Ennek konkrétabb tartalmát is megjelöli az egyik forrás, amely szerint Prágában arról tanácskoztak, hogy nem lesz király, sem császár, sem urak, sem nemesek, hanem maguk kormányozzák magukat! Ez a táborita egyenlőségi és köztársasági gondolat csapódott le idézett huszita egyenlőségi tételünkben. Ezek a követelések kiliasztikus formát nyertek : ezt jelenti a fáraó, vagyis az igazságtalan fejedelem kezéből való kiszabadulás, ezt „Krisztus második eljövetelekor", az isteni birodalomban a királyok, fejedelmek, főpapok, földesurak, pénzbehajtók megszűnése. S ez utóbbi vezet át a feudális terhek közvetlen tagadásába. 1420-ban a kelyhes magisterek által elítélt táborita tételek közt van egy igen jelentős, amely közvetlenül az isteni jog kérdéséhez kapcsolja a feudális tulajdon támadását, következésképpen a magyar huszita tételek értelmezésében is döntő. E szerint a járadékfizető jobbágyok kötelessége megszüntetni az évi census folyósítását „Krisztus törvénye ellenségeinek", és az ellenségek javaikban dúlassanak fel. Hogy ez a két követelés a feudális földtulajdon elleni támadást jelenti, kétségtelenné teszi a kelyhesek hozzáfűzött véleménye : ez alkalom a lopásra és rablásra. Van-e közvetlen nyoma a magyar husziták ideológiájában a feudális tulajdon elleni hasonló támadásnak? Véleményem szerint a huszita biblia egyik sajátos fordításában találunk ilyent, Amos könyvében. Károli Gáspár fordítása így hangzik : ,,. .. az Úr annak a neve" (5. rész 8.). „A ki pusztulással sújtja a hatalmasokat és pusztulás száll az erősségekre" (5. rész 9.). „Annakokáért, mivel hogy tiportátok a szegényt és gabonaajándékot vesztek tőle. .." (5. rész 11.). A huszita bibliafordítás eltérései szorosan kapcsolhatók a legutóbb idézett cseh táborita tételhez. A huszita fordító a „fosztás" és „foszlat" szavakkal tette a bibliai hely értelmét azonossá a cseh táborita elvvel : ,,. . .Úr őneve. Meg meveti a pusztolatot az erőssön és a fosztást a hatalmasra hozza. .. Azért hogy megnyomorejtátokvala a szegényt és a választott foszlatot elveszitekvala őtöllő. . ,"142 A feudális kizsákmányolás elítélése éppúgy 142 A humanisztikus érvelésre a magyar huszitáknál Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora, 102. 1. — Mladenowicz: História, 306 — 307. 1. ; Brezovai Lőrinc krónikája (FRB. V.) 397 — 399. oldalon közölt táborita cikkelygyűjteményből, továbbá 415, 456 — 457. 1. ; „. . . fecerunt inter se consilium, non habere regem neque Caesarem neque dominos neque nobiles neque alicui esse tributarios, sed per se dominari". Josef Macek: Tábor v husitském revoluením hnutí, II. Praha, 1955, 203. 1. ; „eripiet vos de manu viri Pharaonis, id est principum iniquorum", uo. 57. 1. — Döbrentei Gábor: Régi magyar nyelvemlékek, I. k., 177. 1. (mèuètes = ,insultatio' ; fozlat = ,praedatio' ,praeda'). Kiemelés tőlem.— Sz. Gy. A Vulgata megfelelő szövege: „. . . Dominus nomen est ejus" (5. rész 8.). „Qui subridet vastitatem super robustum, et depopulationem super potentem affért" (5. rész 9.). „Idcirco, pro eo quod diripiebatis pauperem et praedam electam tollebatis ab eo . . ." (5. rész 11.). Károli fordítása enyhíti a szöveg élességét, a huszita fordítás depopulatio = fosztás értelmezésével viszont fokozza azt.
