Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
566 SZÉKELI" GYÖRGY című munkájában, valamint cseh nyelven írott könyveivel példaadó figyelmet fordított a cseh helyesírás egyszerűsítésére, az élőbeszéd kifejező visszaadására, ez természetes következménye volt annak, hogy írásaival a néphez fordult. A magyar huszitáknak is, mikor a nép kezébe irodalmat adtak, törekedniük kellett a népi nyelvhez, észjáráshoz való alkalmazkodásra, bonyolult fogalmak megértetésére alkalmas új megfelelő magyar kifejezések alkotására (száznál is több új vagy felújított szóval), a szóárnyalatok visszaadására és a helyesírásnak a népi nyelvhez való alkalmazására. A Bécsi-, Müncheni- és Apor-kódex jelentőségére nyelvünk fejlesztésében már Simonyi Zsigmond rámutatott. A huszita biblia szerepét a magyar helyesírás fejlődésében Kniezsa István részletesen értékelte. Ebből itt csak azt szeretném kiemelni, hogy a bibliafordítás helyesírásán ib bizonyította annak huszita voltát, valamint azt a körülményt, hogy a fordítók Hus helyesírási elveit nem mechanikusan követték, hanem a korabeli magyar helyesírásra a megfelelő hangtani változtatásokkal, a rendszer elveit szem előtt tartva önállóan alkalmazták.138 A huszita biblia örök emléket állít a magyar népi kultúra és az antifeudá'is harc két kiemelkedő alakjának, a szerémségi Tamás és Bálint huszita papoknak. Az a tény pedig, hogy a társadalmi haladásért vívott harcuk miatt elűzött magyar husziták Moldvában nyertek befogadást és lehetőséget további harcukhoz, a haladó irányú román—magyar történeti kapcsolatok kiemelkedő emléke. A huszita bibliafordításon túl a magyarországi huszitizmus tanait tartalmazó egyházi kútfők is arra mutatnak, hogy a magyar nép és az együttélő délszláv tömegek körében a huszitizmus radikális, táborita irányzata volt a leginkább elterjedve. Az egyik ilyen összeállítás Marchiai Jakab inkvizítor munkája, a másikat a ferencrendiek moldvai feljegyzései alapján Turrecremata (Torquemada) János bíboros 1439—-46 közt, valószínűleg 1445 elején készítette. Az újabb kutatások is alátámasztották Tóth-Szabó Pál megállapításait : „Tényként mondjuk tehát ki, hogy Magyarországban nem a mérsékelt irányú huszitizmus, tie a vallási, politikai és társadalmi téren forradalmat hirdető taborita tan terjedt el." A táboritizmus mellett pikard elemeket is találunk az említett tételekben, helyesebben ezek a forradalmi elemek tartották fenn a táborita tan eredeti Iciliasztihus tartalmát, a szegénység követeléseit. De a kelyhesek négy prágai cikkelyét, köztük az egyházi vagyon elkobzásának követelését is feljegyezték a magyar husziták körében — mint minimális programmot.139 138 Milan Machovec: Husovo ucení a vyznam v tradici ceského národa. Praha, 1953, 159. 1. — ,,egy codexünkben sem találunk annyi merészen alkotott nyilvánvaló neologizmust, mint épen ebben a háromban." Simonyi Zsigmond: Nyelvtörténeti közlések, 201. 1. - Kniezsa I., i. m., 146-157, 172-178, 185-186. 1. A bibliafordítás helyesírását Melich János már 1908-ban Hus János reformjához kapcsolta, a helyesírás alapján beszélt Jakubovich Emil is huszita fordításról 1929-ben. 1?9 A magyar huszita tételek összeírásait közli Lukcsics : XV. századi pápák oklevelei, II., 20 — 25. 1., ill. Fermendzin : Acta Bosnae 1042. sz. Utóbbi datálására Karácsonyi: A moldvai csángók . . . Századok, 1914, 557. 1. — Tóth-Szabó : A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon, 166. 1. ; megelőzően már ezt állapította meg a magyarországi huszita tételekről Hermann Haupt: Waldenserthum und Inquisition im südöstlichen Deutschland seit der Mitte des 14. Jahrhunderts. Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, Freiburg i. В., 1890. évf. I. к., 367. 1. — Pikard elemre a hazai huszita tételekben rámutat Kardos Tibor : Huszita biblia, 130. 1. — A hazai kelyhesség jelentőségének túlhangsúlyozása észlelhető É. Barta: L'Université Charles de Prague et la Hongrie, 224. 1.
