Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
552 BELÍKYESY MÁRTA növény nagyobb arányú termesztésébe. Erre mutat egy birtokos külön „hortus caulium"-ja is, amely a kerten kívül még egy határbeli sessio-ból áll.162 Az utóbbi valószínűleg e káposztáskert gondçzàsàval, megóvásával megbízott személy lakóhelyéül szolgált. E két növény nagy mennyiségű termesztése az egyházi böjtök nagy számával is magyarázható : a hal mellett a káposzta volt az egyik legfontosabb böjti eledel. A külön káposztás és zöldséges kerteknek az ország legélénkebb forgalmú vidékem (Pozsony, Sopron, Győr, Veszprém, Zala, Pilis megyékben) való előfordulása világosan mutatja, hogy a mennyiségi termelés már valószínűleg a piac nagy igényével is kapcsolatos. A piacra való termelés szükségességét a városok növekvő igénye is magyarázza. E kornak majd minden fontosabb dunántúli vámtarifájában szerepelnek a legfőbb gabonaneműek és húsneműek mellett más növényi termesztvények is, amilyen a kender, a len és a káposzta16 3 . A növények termesztéséhez szorosan kapcsolódik megőrzésük, tárolásuk kérdése. Bár minden termeivénynek megvan a háztartásban a maga különös becse, ennek következtében elhelyezési gondja is, bennünket most kizárólag a gabona érdekel. Az állat mellett ez látszik mind a nagy- mind a kisbirtok legfontosabb értékének. A tárolás során az embernek nemcsak azt a problémát kellett megoldania, hogy a viszonylag nagymennyiségű terményt viszonylag kicsiny helyen tudja elhelyezni, hanem a következő gazdasági évre szükséges vetőmagot, az állandó készletet stb. a legbiztosabban meg is kellett óvnia. Azok a szórványosan felbukkanó adatok, melyek a korból egy jobbágy terméskészletének vizsgálatát lehetővé teszik, azt mutatják, hogy a készletek átlaga túlhaladta egy év teljes gazdasági szükségletét. Vagyis a fogyasztásra szánt gabonamennyiség és vetőmagkészlet biztosításán kívül e korban a gazdaságok lehetőség szerint készletgyűjtésre is törekszenek, hathatós védekezésül az ínséges évek veszélyével szemben. Ezt mutatja pl. egy jobbágy-árva ingó javainak teljes listájában a gabona (60 köböl búza, 36 köböl árpa és 13 kepe gabona) feltűnően magas mennyisége.16 4 Együttesen mindez eléri a 68 mázsát. Ha az e vidéken akkor szokásos, átlagosan 12 holdnyi16 5 nyomásföldet és ennek terméshozamát vesszük is alapul, az sem éri el — még háromnyomásos termelés mellett sem — a fenti terméseredményt. A kérdéses gabonaállomány tehát csakis több éven át apránként gyűjtött készletből állhatott elő, amelyből a kepékben álló gabona valószínűleg a vetőmagszükségletet, vagy legalábbis annak egy részét jelentette. Könnyen elképzelhetjük, hogy a pénzzel csak korlátozott mennyiségben rendelkező paraszti gazdaság számára mit jelentett ilyen gabonakészlet 162 1 361 : Békásmegyer. (Dl. 1035 ; Má. E.) 163 1365 : Esztergomi vámtarifában a gabonaneműek mellett szerepel a kender, len ós káposzta után fizetett vám (Fejér IX/3. 478.). Várad és a többi nagyobb erdélyi város 1478-ban szabályozott vásár vámjának a tételei között szintén találkozunk ezekkel a termékekkel. (Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. I. 15. 1.) 164 Ha a búza köblót 65 kg-jával, az árpát 55 kg-jával számítjuk, a készlet 58 q-át ér el. Ehhez jön még a 13 kepe csépeletlen gabona mennyisége, mely kepénként — sarlós aratás esetén — 70 kg-ot ad, tehát összesen 9 q-t. A termények együttes súlya így kb. 68 q. A pontos számítást megnehezíti az, hogy a kepék pontos nagyságát e korból nem ismerjük. 165 i4ig . Kisrozvágyi jobbágytelek (Zemplén m.) tartozéka 12 hold szántóföld, mely „in tribus caleaturis" van, abból „6 videlicet in terris sabulosis et totidem 6 in terris nigris" (Sztáray О. II. 198).
