Századok – 1956

TANULMÁNYOK - I.Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867—1900) 368

A NEMZETISÉ31 JKÉRDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN (1867-1900) 391 Hongrie d'avant 1848" с. tanulmányomban tettem közzé (1. Études des Délégués hongrois au Xe Congrès International des Sciences Historiques, Rome, 4—11 Septembre 1955. Bpest, 1955. 123- 149. 1.), elsősorban az 1848 előtti korszakra vonatkozólag, de a későbbiekre, a jelen tanulmány korszakára is kitekintőleg. A nemzetiségi kérdés történetére vonatkozó egykorú irományok és későbbi apróbbnagyobb feldolgozások nagy száma mellett sem dicsekedhetünk azzal, hogy a magyarországi nemzetiségek története tudományosan, vagy akár népszerű formában fel volna dolgozva. „Különös jelenség, idegen ember talán el sem hinné, hogy a magas színvonalú, fejlett magyar történeti irodalomban egyetlen munka sincsen, mely a hazai nemzetiségek történetét és hozzánk való viszonyát tárgyalná" — írta Szekfű Gyula A nemzetiségi kérdés rövid története című tanulmánya (Állam és nemzet. Bpest, 1942. 85—177. 1.) élén és ez a helyzet máig sem változott meg. Még Kómán Bálint és Szekfű Gyula Magyar Története egyes (Szekfű írta) fejezetei képezik a legrészletesebb szintétikus összefoglalást. Ezekre azonban nacionalista-revizionista szempontjaik miatt nem helyezhettünk súlyt. E szempontok még kirívóbbak Janesó Benedek: Defensio nationis hungarieae (Bpest, 1920. 228 1., francia és angol nyelven is) ós Asztalos Miklós : A nemzetiségek története Magyarországon betelepülésüktől máig (Bpest, 1934. 121 1.) e. vázlatos és tudományos szempontból értéktélen összefoglalásaiban. Különböző oldalról, de valamennyien a magyar nacionalizmus, a magyar imperializmus, illetve revizionizmus álláspontjáról, a nemzetek egyenjogúságának el nem fogadásával és a tényanyagban való kellő elmélyülés nélkül kísérelték meg a magyarországi nem magyar népek történetének bonyolult folyamatát feltárni. Legfőbb hiányosságuk polgári szemléletükben rejlik, mely nem tette lehetővé a történeti törvényszerűségek objektív valóságának hű tükrözését. A felszabadulás után Kemény G. Gábor tett kísérletet A magyar nemzetiségi kérdés története c. összefoglaló mű megírására, melynek I. része (A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790—1918. Bpest, 1946. 188 1.) folytatás nélkül maradt. E munka komoly érdeme, hogy a nemzetek egyenjogúságának alapján állva és a nemzetiségek irodalmának felhasználásával nézett szembe nehéz feladatával. Haladó polgári szemlélete következtében máig is igen hasznos, de a marxista szintézist nem pótolhatja. A szerző már a marxizmus álláspontjáról kiindulva adta ki nagyórtékű, gazdag anyagot tartalmazó dokumentumgyűjteményének két hatalmas kötetét (Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I. 1867- 1892. Bpest, 1952, 919 1. ; II. 1892—1900. Bpest, 1956, 967 1.), amelyek a magyar uralkodó osztályok és a nemzetiségi vezető rétegek politikáját, a nemzetiségi kérdés gazdasági, társadalmi és kulturális aspektusait sokrétű gazdagságában mutatják be és nemzetisógtörténeti irodalmunk igen jelentős termékei. Különösen e két dokumentumkötet járult hozzá nagy mértékben ahhoz, hogy a dualizmus kora 1900-ig terjedő korát széles tényanyagra támaszkodva mutathatjuk be. A magyarországi nem-magyar népek történetének marxista—leninista igényű monografikus feldolgozása azonban mindmáig hiányzik. E nagy és nehéz feladat megoldásának alapfeltétele persze az, hogy előbb az egyes nemzetiségek történetének monografikus feldolgozása készüljön el. * Az 1 —3. alfejezetek általános természete miatt a felhasznált igen bő és sokágú forrásokra való részletes hivatkozás szükségtelen, ezért csak a legszükségesebbre korlátozódom. A 4. alfejezetben, bár a teljes részletességre tudatosan nem törekszem, a vonatkozó jegyzetelés a dolog természete szerint bővebb. 1. Báleescu Miklós próféciájához a magyar uralkodó osztályokról ld. Bülcescu Miklós válogatott írásai. Bpest, 1950. 193—194. 1. 2. Az itt vázolt gondolatmenethez 1. a bevezetésben idézett tanulmányomat : Quelques problèmes . . . 3. Ez alfejezet a korszak általános problematikájának rövid leszűrése, mely közvetve támaszkodik a széleskörű irodalomból és forrásanyagból szerzett tapasztalatokra. 4. A magyar uralkodó osztályok kormányai és politikai pártjai nemzetiségi politikájának tudományos feldolgozása még hiányzik. Nem jelenti ezt sem Beksics Gusztáv A szabadelvűpárt története c. poszthumusz irása (Bpest, 1907), sem más, tudományos szempontból éppoly jelefttéktelen munka. Gratz Gusztáv A dualizmus kora (I. köt. Bpest, 1934) és Szekfű Gyula Három Nemzedék (Bpest, 1920) c. munkájának nemzetiségi fejezetei nem támaszkodnak jelentékeny tényanyagra és megelégszenek másodkezű feldolgozások felszínes megállapításainak felhasználásával. Az alfejezet feldolgozásában ezért sok szétszórt tényanyag igen rövid összefoglalásához kellett folyamodnom. Ezek