Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
354 SZÉKELY GYÔÏTGY A budai felkelés célja & patrícius uralom megdöntése volt. 1401— 2-re is a budai bíró német patrieius volt, Hertel (Hertlinus). A Hertel-családé volt 1400 körül Gyömrő, Kerekegyház, Pécel, Halom stb. birtokok egy része is, valamint vámjövedelemből is gazdagodtak. Hertel vezetése azonban a magyar feudális urakkal is összefonódott : egy budai esküdt ekkor magyar nemes s Hertel oklevélkiadásánál jelen volt, egy másik nemes budai polgár is. Ezt a kormányzatot — mint Zsigmond király oklevele említi — vakmerő módon távolították el. Fegyveres céhmozgalom eredményeképpen 1402/3-ra iparos kézbe került a vezetés, lényegesen átalakult a városi tanács, s felállítottak egy 24 tagú külső tanácsot is. Ez a kézműves uralom közel két esztendeig állt fenn, 1403/4 évre is megválasztották ezt az új tanácsot. Csak 1403 derekán kezdett mozgolódni a patriciátus, feudális bátorítással lépett fel a „régi bíró", majd a „régi tanácstagok". Míg a kézműves kormányzat fennállt, az okleveleket Frigyes fia András bíró, foglalkozására mészáros, állította ki. Ez apja neve után német eredetűnek is tekinthető. A mozgalom másik két vezetője, Lőrinc szűcs (ez magyar lehet) és Kis (parvus) Rigolinus (ez nem tekinthető feltétlenül magyarnak). Ezt a kormányzatot a feudális rend képviselője, a zárai Zoellus lovag, budai várnagy nem ismerte el, egyelőre azonban támadást sem kísérelt meg ellenük. Ténylegesen vezetett ez a kormányzat, s így feudális urak és papok is voltak, akik ügyletet akarva kötni, kénytelenségből e városi vezetés elé járultak. Sőt a kézműves kormányzat még mintegy fellebbviteli fórum szerepét is betöltötte : 1402 júniusában váci "és visegrádi polgárok perében döntött a budai tanács.78 A XV. század első éveiben lejátszódó városi mozgalom idején a fővárosi értelmiség és tanulók Zsigmonddal szembenálló, Nápolyi Lászlóhoz húzó része is megmozdult. Utóbbiak élén Makrai Benedek állott. Makrai az 1389-ben alakult óbudai főiskolának volt jogtanára. Tanulmányait több külföldi egyetemen (köztük Prágában) végezte. Makrai Benedek ellen hadba indult Stibor, a király vezére és Zoellus várnagy. Makrai 800 lovassal állt ellen, de Zsigmond hada 1403 szeptembere előtt, vagy a hó elején Pest város határánál legyőzte s fogságba vetették. (Innen csak a párizsi egyetem angol „nemzetének" közbenjárására szabadult évekkel később. 1412-ben már döntőbíró Zsigmond részéről a lengyel király és a német lovagrend vitájában, 1415-ben pedig a konstanzi zsinat résztvevője.)79 I. 5489. szZimmermann—Wernei—Müller: Urkundenbuch [II. 1423. sz., Békefi Rémig : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. 484. 1. 78 Zsigmondkori Okit. II. 1401. aug. 31. A Hertel-család budai vámjára 1404 : Iosephus Podhradczky : Hist. Dipl. Urb. Bud. II. 467. 1. (Széchényi Kvt. Fol. Lat. 1205), birtokaira Iványi Béla: Gróf Teleki család gyömrői levéltára. Szeged, 1931. 7. 1., B. Szabó László : Pest megye 601, 781, 782. sz. — Magyar (de nevük szerint nem kézműves, hanem birtokos) polgárok már korábban is szerepelnek a budai esküdtek sorában, még 4—6 is : Zsigmondkori Okit. I. 2727, 4266, 5596 sz.,Zala vm. Okit. II. 94. sz., Iosephus Podhradczky, id. kézirat, II. 457. 1. — Salamon: Bp. tört. II. 354. 1.; Mályusz Elemir, id. kéziratos munkája ; Szvcs Jenő, i. m. 278—279. 1. ; Dl. 8857, 8865, 8887, 42776 ; Iosephus Podhradczky, id. kézirat II. 463—464, 465. 1. ; B. Szabó László: Pest megye 492. sz. 79 A főiskolára Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. Bpest, 1941. 211.1. — Makrai Benedekre : Fraknói Vilmos : Nyomozások egy középkori magyar tudós élet-viszontagságainak földerítésére. Századok. 1894. 387—390. 1. ; Joseph Aschbach: Geschichte der Wiener Universität im ersten Jahrhunderte ihres Bestehens. Wien, 1865. 135. 1. ; Konrad Heilig: Zur Geschichte der ältesten ungarischen Universitäten und des Magisters Benedikt von Makra (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, I. Bpest, 1931) 46—47. 1. ; Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bpest, 1955. 81—82.1. ; Zsigmondkori Okit. H. 1403. szept. 30., 1406. jún. 8. — A Windeckétől
