Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAK NÉP 341 az egyház között. Buda meg akarta tiltani, hogy a veszprémi püspök a budai szőlőkből származó tizedborát a budai piacon árusítsa. A polgárok szándékát 1372-ben Lajos király keményen elutasította, s Zsigmond az oklevelet megújította.33 Nyugat-magyarországi városlakók, erdélyi magyar paraszttömegek és kisnemesek is egyre élesebben kerültek szembe a, katolikus egyházzal. Bekövetkeztek az egyházi interdictum esetei vagy fenyegetések egyes városok és vidékek ellen. Pl. 1436-ban és 1438-ban Sopront vetették interdictum alá, a tized nagyobb értékű érmében fizetésének megtagadása miatt.3 4 De a nép kitartott a klérussal szemben : ebben az a magyarországi huszita elvek közt feljegyzett, Hus Jánostól eredő tétel is megszilárdíthatta, hogy a kiközösítéstől nem kell félni, sem megtartani, mert míg az ember átkoz, az isten megáld. Egyébként is a magyar husziták nem ismerték el a tizedteher jogosságát, hitelveik eretneknek bélyegezték a tizedet élvező papokat.3 5 S ezzel az elvi állásponttal függ össze, hogy a magyar huszita bibliafordítók egyhelyütt még a biblia szövegéből (Ámos 4. rész 4.) is kihagyták a tized megadását. Egy huszita szellemű, 1437 és 1451 közt keletkezett ének pedig (melyet a XVI. században Heltai Gáspár tartott fenn Tinódi Lantos Sebestyénnek Zsigmondról szóló éneke interpolációjával) egyenesen pokolra juttatta a tized körüli visszaélésben részes főpapot : „Érsek az hamis dézmaért kárhozott"3 6 Az egyház nem jövedelmező birtokainak pénzben fizetett haszonbér fejében való bérbeadásával is növelni igyekezett pénzjövedelmeit. A haszonbér kifejezése többféle formában található okleveleinkben („nomine feudali", „sub pacto feudali", „titulo . . . iuris feudali"k „in feudum", „pro censu annuali scilicet fewdali" adás). A haszonbérbe adással az egyház egyszersmind vissza kívánt vonulni legalább birtokai egy részén a közvetlen és nyílt kizsákmányolástól, s ki akarta kerülni az egyházi birtokra vágyó nagyurak mohóságát is. De ugyanakkor a haszonbérbe adás megmutatta, hogy az egyházi birtok gazdálkodása immár hanyatlik, hogy a birtokai gazdálkodását kezéből kibocsátó papság — még feudális birtokos szemmel is — parazita.37 33 Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Sopron, 1939. 121, 156—157. L; Budára : Dl. 25034. 34 Házi Jenő: Sopron. I. 3. 153, 157, 195. sz. 35 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei II. Bpest, 1938. 20—25. 1., Huszita hitelvek Magyarországon. 33, ill. 41. pont. —• Petri de Mladenowicz História de fatis et actis Magistri Johannis Hus Constaneiae. (K. Höfler: Geschichtschreiber der husitischen Bewegung in Böhmen. I. Wien, 1856. = Fontes Rerum Austriacarum. Seriptores. H/I.) 187, 198, 255. 1. 36 Kardos Tibor : A huszita biblia keletkezése. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. III. к. 1—2. sz. 168. 1. — Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink. Irodalomtörténeti Közlemények, 1953. 94. 1. 37 Egyházi birtok 40 éves bérlete világi úr kezére 1346, Dl. 87199 ; egyházi birtok 20 éves bérlete világi urak kezére 1367 : Dl. 41707 ; egyházi birtok bérbeadása világinak 1367 : Dl. 8617 ; Zsigmondkori Okit. I. 1081, 3308, 5867. sz. ; egyházi birtok örökhaszonbérlete egyházi és világi urak kezére 1401 : Dl. 8617 ; egyházi birtokok örökhaszonbérletbe adása egyházi és világi uraknak 1401 : Dl. 8617 ; egyházi birtok bérlete fejében fizetett pénzösszeg nyugtája 1422 : Dl. 48791.
