Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 331
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAK NÉP 335 Az adóelnevezések maguk is mutatnak az emelkedő pénzjáradékkal szembeszegülő jobbágyság ellenállására, ez tükröződik ugyanis az adónemek több esetben elítélő jelzőjéből. Ezek a megjelölések az emelt adószedée jogalapjának tagadására vallanak. Az állami és földesúri adóterheket ráadásul az adószedők önkényes harácsolása is növelte, így pl. 1410-ben az Ung és Szabolcs megyei királyi adószedők a jobbágyoktól fejenként 2 dénárt és 1 pint bort is követeltek.1 2 Az adóösszegek annál súlyosabbak voltak, mert közben a parasztság körében forgalomban levő kisebb pénzegységek értéke ismételten erősen romlott, s a pénzromlás terhét a jobbágy nem tudta továbbhárítani. A földesurak pénz jövedelmeik fokozása céljából a malmokból folyó őrletési bevételeik pénzre váltását is megkezdték. Erre következtetni lehet már egy 1369. évi Somogy megyei birtokosztályból. Ennél a felek kikötötték, hogy egymás jobbágyainak a malmukban őrletett terményei után pénzkivetést nem eszközölnek, csak a régi őrlési vámot szedik. Úgy látszik, hogy a pénzdíjat itt a birtokon kívüli jobbágyoktól szedték őrletés esetén. 1383-ban azonban már nyilvánvalóan pénzben szedett malomjövedelemről tesz említést egy Csanád megyei osztálylevél.1 3 A nép helyzetét nemcsak közvetlen terhei tették elviselhetetlenné. Jobbágyi sérelemmé vált sok helyütt a gyermek nélkül elhalt jobbágyok vagyonának, ingóságainak földesúri lefoglalása, a jobbágyok végrendelkezési jogának semmibe vevése is. Erre éppen az antifeudális harc fontos területeiről vannak szórványos adataink. Mindenesetre ez is egyik oka lehetett a parasztság fokozódó elégedetlenségének, a feudális kizsákmányolás és jogtiprás elleni felháborodásának. Ezzel a kérdéssel annál behatóbban kell a jövőben foglalkoznia történeti kutatásunknak, mivel ez nemcsak magyar és erdélyi speciális jelenség volt, hanem a csehországi huszitizmus egyik kiváltó oka is. Mindenképpen a földesurak vagyonlefoglaló gyakorlatára vet fényt egy 1395-ben Szabolcs megyében folyó per. Ezt egy földesúr indítja örökös nélkül meghalt egyik jobbágya 200 aranyforintot érő javainak (res et bona) lefoglalása miatt egy másik földesúr ellen.14 Tehát ,,jog" szerint magának követelte örökös nélküli jobbágya vagyonát. Külön kedvezményként (Somogy megyei falvak benépesítése alkalmából) mondotta ki a pannonhalmi apát 1369-ben, hogy ha a jobbágyok közül valaki örökös nélkül hal meg, utána csak 60 dénár jár az apátnak.1 5 S a dunántúli Káld birtokon, melyet tűzvész sújtott, nehogy jobbágyaik elköltözzenek. 1400-ban a földesurak külön kiváltságképpen mondották ki, hogy örökös nélküli vagyonra (res et bona) kezüket nem teszik rá ; II. 1406. febr. 12., aug. 12., aug. 15. ; 1406 : Zichy Okmt. V. 386. sz. ; 1408 : Zsigmondkori Okit. II. 1408. máj. 10. ; 1409 : Zala vm. Okit. II. 151. sS. ; 1410 : Zala vm. Okit. II. 154. sz. ; 1425 körül : Zichy Okmt, XII. 101. sz. ; 1427 előtt : Károlyi Okit, II. 65. sz. ; 1427 előtt : Zichy Okmt, XII. 102. sz. ; 1434 : Dl. 12650 (kiilirata szerint a szóban forgó adónemek együttes német, neve volt a „Stewer") ; 1440 : A-Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 197. sz. ; 1446 : Sztáray Okit, II. 267, 271. sz. ; 1447 : Sztáray Okit. II. 293. sz. 12 Zsigmondkori Okit. II. 1410 május 1, két oklevél; Kárfjy: Csicsery.cs. lt. Tört. Tár, 1»01, 62. 1. 13 1369 : „nullám penitus pecuniariam exactionem . . . nisi verum et iustum tributum, ab antiquo consuetum" Dl. 56750 ; 1383 : „census seu fertones molendinorum" Dl. 87546. 14 Zsigmondkori Okit. I. 3830. sz. 15 Székely György : A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszakapparátus további kiépítése. (Tanulmányok . . . ) 292. 1.
