Századok – 1956

VITA - B.—B.: Vita az ellenforradalmi korszak gazdaságtörténetének néhány kérdéséről 221

VITA VITA AZ ELLENFORRADALMI KORSZAK GAZDASÁGTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL Történet- és gazdaságtörténet írásunk egyik fehér foltja még a felszabadulást közvetlenül megelőző ellenforradalmi korszak negyedszázados története. Ennek feltárására — néhány, elsősorban a gazdasági válsággal foglalkozó munkától eltekintve — eddig még csak kezdeti lépések történtek. Ez a feladat pedig rendkívül lényeges, hiszen a kapitalizmus magyarországi történetének egyik fontos, különösen politikai, de gazdasági szempontból is döntő szakaszáról van szó, amely a szocialista építés megindulását közvetlenül megelőzte, s így sok tekintetben hatást gyakorolt a felszabadulás utáni fejlődés menetére is. Éppen ezért fontos с korszak vizsgálatához történő műiden hozzájárulás. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti tanszéke, amely így alig pár évvel ezelőtt kezdte meg a magyar imperializmus korszakának oktatását, az elmúlt év őszére ezen a téren is újabb eredményt ért el ; elkészítette a Tanácsköztársaság és az ellenforradalmi korszak — egyelőre — hét előadásra méretezett, mintegy 200 jegyzetoldal terjedelmű anyagát és megkezdte ennek oktatását is. Ily módon, ha természetesen a feldolgozás első formájában — ami a következő években még több javítást, kiegészítést igényel majd —, de már történelmünk 1945-ben történt soradöntő nagy fordulatáig, a Szovjetunió hozta felszabadulásig, számottevő lépés történt a magyar gazdaságtörténet marxista feldolgozása és oktatása terén. A problémák fontossága következtében érdeklődésre tarthat számot az ellenforradalmi korszakról tartott néhány előadás tervezetének vitája, ami a gazdaságtörténeti tanszéken Pach Zsigmond Pál tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével, a tanszék tagjainak, valamint a Történettudományi Intézet néhány munkatársának részvételével folyt le az előadások, illetve a kiadott jegyzet anyagának előkészítéseként. E beszámoló keretében négy előadástervezet vitáját ismertetjük, melyek több fontos problémát vetettek fel. Ez a négy vita Reményi Lajosnak az 1920-as évek gyáriparáról, Sándor Pálnak ugyanez időszak mezőgazdaságáról szóló előadástervezetét, Berend Iván —Ránki Györgynek az 1930-as évek gyáriparáról szóló munkáját, amelynek lerövidített formája képezte a megfelelő előadás, illetve jegyzet anyagát, Szuhay Miklósnak az 1930-as évek mezőgazdaságát tárgyaló előadástervezetét ölelte fel. Reményi Lajos előadástervezete — amely az első vita anyagát képezte — a húszas évek iparfejlődését, mmdenekelőtt a magyar ipar szerkezetében a területváltozások okozta eltolódások vizsgálatával kezdte. Az előadástervezet első fejezete vázolta, hogy a trianoni békeszerződés következtében az ország területében, népességében milyen változások történtek és rámutatott, hogy a területváltozások megnövelték az ipar, a gyáripar súlyát, hiszen míg a háború előtti terület 32,2 %-a, a lakosság 42%-a maradt az új területen, addig a gyáraknak, ipari munkásoknak, az iparban alkalmazott gépeknek mintegy fele, a termelési értéknek pedig több mint 55 %-a esett erre a területre. A területváltozás sok tekintetben új feltételeket teremtett az iparfejlődés számára, mivel a nemzetiségi területek az ipar fontos nyersanyagbázisát és egyben felvevőpiacát jelentették, elvesztésük pedig az iparfejlődést az addigitól eltérő irányba szorította. A területváltozás szerkezeti eltolódásokat okozott azért is, mivel az egyes iparágak veszteségei más és más méretűek voltak, így az ipar szerkezetét módosította, hogy az átlagos 65 %-os termelési értékkel szemben a gépgyártásban 90, villamos energiatermelésnél 60 % maradt az országban, a papír-, faiparnál viszont csak 22, a textiliparnál 44%. Az előadástervezet következő fejezete az iparfejlődés egyéb döntő körülményivel foglalkozik ; mindenekelőtt a magyar ipar függetlenségének kérdésével a húszas években. Ezen belül elemzi aç árukapcsolatok alakulását, a közös vámterület megszűntének következményeit. Mindenekelőtt az önálló vámterület és vámtarifa kialakulását teszi vizsgálat tárgyává. 1920 és 1924 között e tekintetben teljes zűrzavar uralkodott.