Századok – 1956

TANULMÁNYOK - A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának anyagából — A. M. Pankratova akadémikus felszólalása 204

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁSTJA XX. KONGRESSZUSÁNAK ANYAGÁBÓL 206 vezesse ezt a harcot, és biztosítsa a szocializmus győzelmét országunkban, A szovjet társadalom történetével foglalkozó könyvben konkrétan és mélyre­hatóan fel kell tárni a szocializmus szovjetunióbeli felépítésének legfontosabb történeti törvényszerűségeit és sajátosságait, meg kell mutatni a szovjet rendszer győzelmének mozgatóerőit és forrásait, tudományosan és szemlélete­sen fel kell vázolni a kommunizmus felé való előrehaladásunk távlatait. Ez a megtisztelő feladat lángra lobbanthat ja és kell is hogy lángra lobbantsa szovjet tudósainkban az alkotó lelkesedést. Az új könyv, ha megszervezzük, hogy elmé­lyülten dolgozzanak rajta, nemcsak történelmi, hanem gyakorlati tanulságokat is nyújt majd kádereinknek és a nemzetközi munkásmozgalom harcosainak, akik tapasztalatainkból levonhatják a történelem dialektikájának a tanulságait. Kádereink társadalomtudományi téren való eszmei fejlődésének döntő • feltétele, hogy tudósaink mélyrehatóan és alkotó módon elsajátítsák a marxista­leninista elméletet. Lenin már a párt ideológiai alapjait lerakó „Mi a teendő?" című művében elítélte azokat, akik nem értették meg, hogy konkrétan kell tanulmányozni a történelmet, hogy fel keh tárni a történelem törvényszerű­ségeit. „. . . Néha olyan emberek nevezik magukat marxistáknak, akik a történelmet a szó szoros értelmében »Ilovajszkij módján«* szemlélik." (Lenin Művei. 5. köt. 367. 1.) Halaszthatatlan feladat, hogy igazán tudományos színvonalra emeljük nagy Kommunista Pártunk történetének tanulmányozását. Ezen a téren különösen erősen mutatkozik meg a személyi kultusznak a haladó tudományt gátló hatása. Aggasztó, hogy a párttörténet területén komoly tudományos munka úgyszólván nem is folyik, hogy nem jelenik meg a párttörténeti folyóirat, amely a háború előtt megjelent, s hogy nincsen tudományos központja a párttörté­net tanulmányozásának. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történet­tudományi Intézete sem foglalkozik a párttörténeti problémák kidolgozásával. Lenin elméleti hagyatékának a kiadása terén sem teljesen kielégítő a helyzet. Sok fontos lenini dokumentum nincs még kiadva. Lenin néhány cikke és levele, amely műveinek második és harmadik kiadásában, úgyszintén a válogatott kiadásokban megjelent, a negyedik kiadásba valamilyen okból nem került bele. A „Füzetek az imperializmusról" és Lenin egyes más művei bibliográfiai ritkasággá váltak. Hiányosságok vannak Lenin művei új kiadá­sának tárgymutatójában. így aztán az oktatók és propagandisták kénytelenek Lenin műveinek egyszerre két kiadását használni. Azt hiszem, ideje, hogy a lenini művek teljes akadémiai gyűjteményének a kiadására gondoljunk. Mindmáig hiányzik Lenin részletes tudományos életrajza. Nem jelent meg Marxnak és Engelsnek, a tudományos kommunizmus megalapozóinak tudományos életrajza sem. Párttörténeti irodalmunk nem tárja fel kellőképpen Leninnek mint a bolsevik párt és a szovjet állam vezetőjének szerepét, hiányosan világítja meg Leninnek az intervenció és polgárháború időszakában kifejtett tevékeny­ségét. Pedig a dokumentumok — figyelmes tanulmányozásuk esetén — nagyon világosan megmutatják, hogyan irányította Lenin a Központi Bizottságot és a szovjet kormányt, hogyan vezette a Munkás-Paraszt Honvédelmi Tanácsot, milyen gigászi, sokoldalú, többek között katonai tevékenységet is fejtett ki ezekben az években, biztosítva a szovjethatalom győzelmét. * Ilovajszkij történész, a forradalom előtti Oroszország hivatalos történelmi tankönyveinek szerzője, a történelmi folyamatot mellékes és véletlen körülményekkel magyarázta, s főleg a cárok és hadvezérek tevékenységével foglalkozott. — Szerk,

Next

/
Thumbnails
Contents