Századok – 1956

TANULMÁNYOK - A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának anyagából — A. M. Pankratova akadémikus felszólalása 204

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA XX. KONGRESSZUSÁNAK ANYAGÁBÓL A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának dokumentumai a magyar történészek körében is évek óta nem tapasztalt, rendkívüli érdeklődést váltottak ki napjaink politikai és ideológiai kérdései iránt. Történészeink szinte a kongresszussal párhuzamosan megkezdték a kongresszus anyagának — elsősorban természetesen a társadalomtudományokra vonatkozó anyagok — tanulmányozását és ezt a kongresszust követő hetekben és hónapokban még elmélyültebben folytatták és kívánják folytatni. Ennek, a történetírásunk tudományos alapjainak megerősítését és tudományos színvonalának emelését célzó, nagyjelentőségű elméleti munkának a megkönnyítéséhez a Századok azzal is segítséget kíván nyújtani, hogy a továbbiakban időnként közli a XX. kongresszusnak a történettudomány kérdéseire vonatkozó tanulságait megvilágító felszólalások, cikkek stb. szövegeit. Elsőnek A. M. Pankratova akadémikusnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán elhangzott felszólalását közöljük. * Elvtársak! A Kommunista Párt Központi Bizottságának Nyikita Szergejevics Hruscsov által előterjesztett beszámolóját nagy figyelemmel és lelkesedéssel hallgatta a kongresszus. A beszámoló örömteli visszhangot keltett hazánk és az egész világ dolgozói körében. Ez a beszámoló példát mutat arra, hogyan kell alkotó módon összekapcsolni a marxista—leninista elméletet a gyakorlati kommunista építőmunkával. A Központi Bizottság egész tevékenysége a Lenin által kijelölt úton halad. A leninizmushoz való hűség, a lenini vezetési stílus — ez jellemzi elsősorban Központi Bizottságunk munkáját. Hruscsov elvtárs beszámolója visszatükrözte azokat a legfontosabb elméleti kérdéseket, amelyekre az elmúlt időszakban pártunk figyelme irányult. Üj kérdéseket is vetett fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy Központi Bizottságunk a párt és az ország igazi elméleti központja. Ilyen kérdések — a két rendszer békés egymás mellett élése, a háborúk elhárításának lehetősége, a jelenlegi időszakban a szocializmusba való átmenet formái, a különböző országokban a szocialista termelési viszonyok fejlődése, a Szovjetunióban a kommunizmusba való átmenetünk útjai és a beszámolóban felvetett más problémák — kidolgozása nagy lendületet ad az elméleti alkotó munkának. A párt ideológiai munkájának kibontakozása, kádereink eszmei-politikai nevelése szempontjából igen fontos szerepet töltöttek be és töltenek be továbbra is a Központi Bizottságnak arra vonatkozó útmutatásai, hogy harcolni kell a személyiségnek a történelemben játszott szerepére vonatkozó szubjektivista-idealista nézetek maradványai ellen. Ismeretes, hogy a marxizmus — leninizmus klasszikusai a személyi kultuszt a materialista történelemfelfogástól való súlyos és káros elhajlásnak, az idealizmus egyik elterjedt formájának