Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
194 L. GÁL ÉVA Mindezek a megnyilatkozások beismerését jelentik annak, hogy a Kisgazdapárt népellenes vezetői csak a külső és belső körülmények kényszerének hatására fogadták el a köztársaság törvénybeiktatását. Miután a köztársaságnak a januári ülésszakon való törvénybeiktatása már eldöntött kérdéssé vált, a reakciós erők arra összpontosították figyelmüket, hogy a köztársasági törvényjavaslat megfelelő kidolgozásával, majd pedig a köztársasági elnök személyének kiválasztásával próbálják a továbbiakban is érvényesíteni, sőt erősíteni befolyásukat és arra felhasználni az új köztársasági államformát, hogy Magyarország fejlődését ellenforradalmi, irányba vigyék. A törvényjavaslat kidolgozása úgy történt, hogy minden párt különkülön tervezetet készített, amelyet aztán pártközi értekezleten vitattak meg és egyeztettek. Jellemző, hogy a Kisgazdapárt olyan bizottságot alakított a törvényjavaslat kidolgozására, amelynek kizárólag exponált jobboldaliak voltak a tagjai : Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Vásáry István, Erőss János, Auer Pál. Rajtuk kívül még Nagy Ferenc, Varga Béla és Kovács Béla vett részt a bizottság munkájában.64 A pártok a törvényjavaslat megtárgyalását a január 16-án tartott pártközi értekezleten kezdték meg. A pártközi értekezleten elfogadott szöveget január 23-án rendkívüli minisztertanács tárgyalta meg és fogadta el, apróbb stiláris javításokkal. A pártközi értekezleten a vita főként a törvény bevezetése és a köztársasági elnök hatásköre körül folyt. A bevezetés fontos része volt a törvénynek. A kisgazdapárti reakciósok itt meg akarták akadályozni, hogy a bevezetés tartalmazzon történelmi visszapillantást és utalást az 1918-as polgári és az 1919-es proletárforradalomra.6 5 Ennek ellenére a bevezetésbe bekerült az új köztársaság történelmi előzményeinek rövid áttekintése. Sulyok Dezső azonban a parlamentben tartott előadói beszédében nem mulasztotta el, hogy — a Tanácsköztársaságra célozva — szembeszálljon azzal az állásponttal, amely szerint a jelenlegi köztársaság az előző magyar köztársaságoknak utóda és folytatása.6 6 A törvény bevezetése magában foglalja az általános emberi jogok deklarálását. Az ember „természetes és elidegeníthetetlen jogai" közt szerepelt többek között a „mentesség az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől", „a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában".6 7 A törvényjavaslat indokolása azt a — különben természetes — tényt tükrözi, hogy a törvény megszövegezésében nem érvényesülhetett teljesen a marxizmus—leninizmus ideológiája : az államforma kérdésének történeti áttekintését az általános indokolás polgári szemszögből végzi el : nem mutatja meg az államformák mögött a tartalmat, az államhatalom osztályjellegét a különböző korszakokban, nem mutatja meg az 1946-os köztársaság döntő különbségét minden megelőző magyar államformával szemben, éppen az új I 64 Lásd Független Magyarország, 1946. jan. 14. 66 Lásd Faragó László beszámolóját a törvényjavaslatot kodifikáló pártközi munkáró l az SzDP parlamenti frakciójának 1946. jan. 24-i ülésén. MMI Archívum. А. ХУШ. 00620/1945-46/1. 86 Lásd Sulyok Dezső, i. m. 56. 1. 67 1946. I. tc. Bevezetés.
