Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON (1946) 187 saság megakadályozásáért folytatott küzdelem „élharcosának" szerepét. A Keresztény Női Tábor lapjából, ,,A Lélek Szavá"-ból külön szám jelent meg, amely csak a királyság dicsőítésével és a köztársaság kárhozatosságának hirdetésével foglalkozott (ezt a számot egyébként nyílt uszító hangja miatt elkobozták). Január 8-án Schlachtáék levelet intéztek a püspökökhöz, amelyben felkérték őket, hogy az egyházmegye területén megválasztott képviselőknél hassanak oda, „hogy annak a javaslatnak tárgyalása odáztassék el bizonytalan időre, mint nem időszerű... Talán lehetne a plébánosokat odairányítani — írták —, hogy egyházközségük vezető embereiből küldöttséget alakítsanak és a szervezetek nevében keressék meg képviselőiket" . . .4 1 Nem valószínű, hogy ezekből a terveikből bármit is sikerült keresztülvinniök, legalábbis semmi adat nem mutat ilyenfajta, tényleg megtörtént akciókra. Minden esetre Schlachta Margit és társai közvetlenül is felkerestek azokat a képviselőket, akiknél eredményt reméltek és megpróbálték őket arra bírni, szavazzanak a köztársaság törvénybeiktatása ellen.4 2 Mindezeknek az akcióknak természetesen nem volt eredményük. Schlachta Margit és társai egyébként még január 28-án, három nappal a törvényjavaslat nemzetgyűlési tárgyalásának megkezdése előtt is megpróbálkoztak azzal, hogy Nagy Ferenchez vezetett küldöttséggel kíséreljék meg feltartóztatni az eseményeket. A küldöttség „aggodalmait" fejezte ki a köztársaság megteremtésével kapcsolatban és legalábbis — szerényen — ennek a lépésnek elhalasztását kívánta.4 3 Mindezek a fellépések azonban hiábavalóknak bizonyultak: a klerikális reakció nem forgathatta vissza a történelem kerekét. * Milyen álláspontot foglalt el a köztársaság kérdésében a Szociáldemokrata Párt? Ebben a kérdésben gyakorlatilag sikerült megvalósítani a munkásegységet : a Kommunista Pártnak sikerült elérnie a két munkáspárt közös fellépését és összhangbahozott állásfoglalását a köztársaság törvénybeiktatásával kapcsolatban. Természetesen a Szociáldemokrata Párt korántsem ugyanazokból a meggondolásokból és célkitűzésekből kiindulva kívánta a köztársaság létrehozását, mint a Kommunista Párt. A szociáldemokrácia mint más kérdésekben, a köztársaság kérdésében sem támaszkodott a marxizmus szilárd elvi alapjára, hanem sok tekintetben már régesrég eltávolodott attól. A nemzetközi reformizmus a burzsoázia példáját4 4 követve a gyakorlatban már hosszú idő óta megtagadta a köztársasági gondolatot : míg egyfelől az egekig magasztalta a burzsoá parlamentáris köztársaságot, mint a „tiszta demokrácia" megtestesülését, addig ott, ahol a köztársaság kivívása harci feladatként, mint a demokratikus forradalom része valóban felmerült a munkásosztály előtt, a demokratikus feladatokkal együtt a köztársaságot is megtagadta. 41 Népszava, 1946. jan. 27. "2 Uo. 43 Magyar Nemzet, 1946. jan. 30. 44 Engels már 1884-ben megírta, hogy a demokratikus köztársaság, amely „a burzsoá uralom következetes formája", már veszélyessé vált a burzsoáziára (lásd Marx — Engels. Válogatott levelek. 438. 1.).
