Századok – 1956
TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170
182 L. GÁL ÉVA vallott és a dolgozó parasztok érdekeivel szögesen ellentétes királypárti állásfoglalásával — amit egyébként a felszabadulás után gondosan elhallgattak, eltitkoltak a nép elől. A kisgazdapárti jobboldal megbízottai már 1945 őszén felvették a kapcsolatot az osztrák legitimistákkal. Szügyi Zoltán volt vezérőrnagy vallomásában elmondta, hogy 1945 szeptemberében, éppen Habsburg Ottó két öccsének karintiai látogatása idején, az osztrák legitimisták vezetőivel megbeszélést tartottak, amelyen az angol titkos szolgálat vezetője, Saunders őrnagy és még két angol tiszt is résztvett. ,,Ezen tárgyalás célja a Habsburgok restaurálása volt mind Magyarországon, mind Ausztriában."23 Gyulai László vallomásából is kitűnik, hogy a kisgazdapárti összeesküvők szívesen kapcsolódtak bele a Habsburg-restaurációs tervek megvalósításába. Az illegálisan Ausztriába kiküldött kisgazdapárti megbízott, Raffay Sándor már 1945 okt óberében „az angolok tapogatózását t olmácsolta, hogy mi a mi álláspontunk Magyarországon a királysági államformával szemben".24 Erre a kérdésre valószínűleg kedvező választ kaphattak, mert Raffay egy későbbi levelében arról számolt be Gyulainak, hogy „mireánk támaszkodva akarják visszaszerezni Ottó uralmát".2 5 Természetesen ezeket a terveket csak illegálisan szövögethették. A politikai küzdőtéren nyíltan nem állhattak ki a Habsburg-monarchia visszaállítása mellett. A Kisgazdapárt jobboldali vezetőségének politikája — amely mindig olyan volt, amilyennek az illegális második vonal megszabta — arra irányult, hogy egyelőre lehetőleg megakadályozza a köztársaság törvénybeiktatását, mivel ez keresztezte további terveiket. A kisgazdapárti jobboldal eleinte hallgatással és mellébeszéléssel próbálta elintézni az államforma rendezésének követelését, amikor akaratuk ellenére a nemzetgyűlés 1945 decemberi ülésszakán a MKP és a SzDP ezt a követelést felvetette. A kisgazdapárti képviselők ezt a kérdést ,,tartózkodással fogadták", mint az egyik lap később megjegyezte.2 6 A nemzetgyűlés jobboldalán ülő képviselők nem tapsoltak, fagyosan hallgattak, a kisgazdapárti szónokok és a felszólalásokra adott válaszbeszédében a kisgazdapárti miniszterelnök nem tértek ki erre a kérdésre. Ugyancsak hallgattak a parlamentben elhangzott követelésről a következő néhány héten a hivatalos kisgazdapárti politikai megnyilvánulások is. Ugyanakkor a kisgazdapárti sajtó, bár óvatosan, kétértelműén, olyan húrokat kezdett pengetni, hogy a köztársaság megteremtése most nem időszerű és különben is semmi sem szól a köztársaság javára, a királyság ellen. A Magyar Nemzet például 1945. december 6-i számában kifogásolta, hogy egy szociáldemokrata képviselő a parlamentben királyságellenes közbeszólást kiáltott be, s ezzel kapcsolatban hosszasan fejtegette, hogy Anglia, Svédország is királyság, holott ezekben az országokban „ideális demokrácia" van ; végül levonta a következtetést : „nem az intézmények a lényegesek, hanem a szellem".27 Ez elég érthető, ha nem is egészen nyílt állásfoglalás 4 volt a köztársaság törvénybeiktatásával kapcsolatban. 23 Uo. 76.1. 24 Uo. 51.1. 25 Uo. 67.1. 26 Független Magyarország, 1946. jan. 14. 27 Magyar Nemzet, 1945. dec. 6.