Századok – 1956

TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170

A KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSE MAGYARORSZÁGON <I946> 177 Az akkori belpolitikai helyzetet a reakciós erők egyre nyíltabb és arcát­lanabb fellépése, a demokratikus erők táborában pedig „bizonyos tétovázás és csüggedés"1 1 jellemezte. A dolgozókat elkeserítette a gazdasági romlás, az ellenséges fasiszta elemek felbátorodása és nyílt jelentkezésük a közélet minden területén. Az államforma rendezetlensége ilyen körülmények közt a reakciónak adott tápot, minthogy alátámasztotta az új rendszer ideiglenes, bizonytalan, múlékony voltát hirdető ellenséges agitációt. Az újra jelentkező legitimizmusra éppen ebből a szempontból kellett felfigyelni : mint az ellen­forradalmi erők felbátorodásának, aktivizálódásának egyik félreismerhetet­len jelére. A Kommunista Párt, a demokratikus erők vezető ereje, 1945 végén a reakciós előretörés visszaverésére és a népi demokratikus fejlődés további biztosítására hónapokra szóló tervet dolgozott ki, amelyben minden lánc­szem szorosan kapcsolódott az előzőhöz, minden következő lépés az addig kivívott eredményekre támaszkodott és azt fejlesztette tovább. Az első lépése ennek a tervnek a köztársaság kiharcolása volt. Ezt követték azután a további akciók, amelyeknek csúcspontja ebben a szakaszban a Baloldali Blokk 1946 márciusi győzelme volt. Miért éppen a köztársaság kiharcolása volt az első lépés? Amint láttuk, ez a feladat akkoriban nemzetközi méretekben is napirendre került, ezenkívül pedig nálunk napirendre tűzte az, hogy az ellenforradalmi tevékenység egyik megnyilvánulása Magyarországon a királypárti, habsburgista propaganda feléledése volt. Ugyanakkor pedig a soronlevő harci kérdések közül ez volt az, I amelynek megoldása aránylag a legkönnyebbnek ígérkezett, hiszen a nemzet­közi helyzet és az ország népének hangulata miatt a reakció erői az állam­forma kérdésében szánhatták rá magukat a legkevésbé nyílt és jelentősebb ellenállásra. A köztársaság megteremtése terén volt tehát a legvalószínűbb a gyors eredmény, amire támaszkodva azután kedvezőbb állásokból indul­hattunk neki a további küzdelemnek. A köztársaság törvénybeikta­tása nem volt öncél, hanem a népi demokráciáért vívott általános harc része. De az akkori konkrét helyzettől függetlenül is, ezt a feladatot, a köztár­saság létrehozását, mindenképpen el kellett végezni ahhoz, hogy tovább halad­hassunk előre a szocialista átalakulást előkészítő demokratikus forradalom útján. A földreform megvalósítása után mindenképpen sorra kellett kerülnie annak, hogy a feudalizmusnak a nagybirtok után második jelentős marad­ványát, a monarchikus államformát jogilag is felszámoljuk. Ezek voltak az államforma napirendre kerülésének belpolitikai jellegű körülményei. De voltak ennek a kérdésnek nemzetközi vonatkozásai is. Mint feljebb már szó volt róla, a második világháború utáni nemzet­közi helyzet kedvezett a köztársaság létrehozásának. A Szovjetunió meg­növekedett súlyával és tekintélyével támogatta a népeknek azt a törekvését, hogy felszámolják a fasizmus maradványait, biztosítsák országuk demokra­tizálását. Támogatta természetszerűleg a Szovjetunió a monarchiák eltör­lésére és a köztársasági államforma megteremtésére irányuló törekvést is. Ugyancsak jelentős támogatást jelentett a köztársaság megteremtéséért folytatott harcban a hatalmasan megerősödött demokratikus nemzetközi közvéleménynek, a kapitalista országok dolgozó tömegeinek rokonszenve-11 Szabad Nép, 1946. jan. 9. 12 Századok

Next

/
Thumbnails
Contents