Századok – 1956

TANULMÁNYOK - L. Gál Éva: A köztársaság megteremtése Magyarországon (1946) 170

174 L. GÁL ÉVA demokratikus átalakítását. A társadalmi és állami berendezés demokrati­zálásának fontos része volt a monarchiák megszüntetése és köztársasággal való felváltása. A monarchiák a második világháború alatt csaknem kivétel nélkül leleplezték és gyűlöletessé tették magukat a népek szemében azzal a szereppel, amit a fasizmus és a fasiszta háború támogatójaként játszottak. A második világháborúban kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a monar­chiák általában a legreakciósabb erők támaszai, a fasizmus meghonosítói illetve kiszolgálói voltak (lásd Olaszország, Belgium, Románia stb.). A háború befejezése után a monarchiák megszüntetése nemcsak az általános demokra­tikus fejlődés követelménye volt, nemcsak a feudális maradványok felszá­t molásához tartozott hozzá, hanem egyúttal a fasizmus maradványai kiirtá­sának is elengedhetetlen része volt. A monarchiák megdöntése összefüggött a nemzeti függetlenség biztosításával is, hiszen a monarchiák a második világháború alatt a német, olasz és japán fasisztáknak, a háború után pedig az örökükbe lépő amerikai és angol imperialistáknak mindenkor hajlandók voltak áruba bocsátani országuk függetlenségét és szuverenitását. Ez az oka annak, hogy sok országban a háborút közvetlenül követő időszakban a haladó és a reakciós erők közti harc egyik központi kérdése az államforma megváltoztatása lett. így volt ez Olaszországban, ahol a demokra­tikus erőknek, a monarchia köré tömörülő összes reakciós erőkkel szemben, a nyílt amerikai beavatkozás ellenére sikerült kiharcolniok a köztársaságot. Másutt viszont, így Belgiumban, Görögországban a külföldi imperialistáknak a belső reakcióra támaszkodva sikerült visszaültetniök a népek nyakára a királyokat. Hasonlóképpen napirendre került az államforma kérdése azokban a népi demokratikus országokban is, amelyek a felszabadulásig monarchiák voltak. Ezekben az országokban azonban más volt ennek a kérdésnek súlya és jelentő­sége, mint a tőkés országokban. A demokratikus átalakulás a munkásosztály vezetésével itt már diadalmasan haladt előre és lényegében eldöntött dolog volt. Az államforma megváltoztatása nem bevezető lépése volt ennek az átalaku­lásnak, hanem csupán menet közben, szinte utólagosan megoldott kérdés, amelynek megoldását a megelőző nagy társadalmi és politikai átalakulások már egyértelműen előkészítették. Ha az államforma problémája a népi demokratikus országokban nem volt is olyan központi és éles harci kérdés, mint az említett tőkés országokban, mégis volt jelentősége. A monarchikus államforma megszüntetése, a múlt e gyászos emlékű örökségének felszámolása elengedhetetlen része volt a feu­dális maradványok felszámolásának, ami nélkül lehetetlen lett volna a to­vábbi előrehaladás a szocialista átalakulás előfeltételeinek megteremtése felé. * Az államforma kérdése a népi demokratikus országok többségében 1945 végén — 1946 legelején került napirendre (Romániát kivéve, ahol a királyság egészen 1947-ig megmaradt). Ebben az időben ezen országok népei már túl voltak a háború utáni idők legelső, legégetőbb kérdésein — az élet megindításán, az újjáépítés megkezdésén —, és a demokratikus átalakulás legelső lépésein — az új állami szervezet megszületésén, a földreform végre- , hajtásán stb. "Jugoszláviában, Albániában, Bulgáriában 1945 decemberé-

Next

/
Thumbnails
Contents