Századok – 1956

TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126

138 S. VINCZE EDIT során a proletariátus az egyesülési, gyülekezési és szólásszabadságért, a sze­mélyes szabadságért harcolt. / Az 1891 —1894-es agrárproletár- és szegényparasztmozgalmak zömére szintén ez a jellemző. Noha előfordulnak egyes földbirtokosok ellen irányuló küzdelmek is, a megmozdulások zöme az államhatalom helyi képviselői ellen s így az államhatalom ellen irányul, az egyesülési, gyülekezési és szervez­kedési szabadság megvédéséért, bár természetesen a mozgalmak alapvető oka a parasztság nyomorúságos életviszonyainak megjavításáért folyó küzdelem volt. Az agrármozgalmak másik jellemző vonása, amely megkülönbözteti mind a megelőző, mind a későbbi mozgalmaktól, az, hogy a szociáldemokrata párt osztályharcos alapon álló vezetősége támogatja, s a párt befolyásának, a szociáldemokrata eszmék terjedésének jelét látja bennük. A szociáldemokrata agitáció vidékre való kiterjesztése mutatja, hogy az osztályharcos alapon álló pártvezetőség kezdi keresni a kapcsolatot a munkásosztály természetes szövetségesével, a paraszti tömegekkel. A pártvezetőség szervező munkája a nemzetiségi proletariátusra és parasztságra is kiterjedt. Noha nemzetiségi nyelveken megjelenő hetilap kiadásához nem volt még ereje, igyekezett a szocializmus tanításait felhívásokban, röplapokon megismertetni a nemzetiségi proletariátussal ; szervezkedésre, harcra szólítva fel a román, szerb, szlovák proletárokat. A nemzetiségi munkásság szervez­kedése nagy léptekkel haladt előre, igen jól működött a délvidéki, különösen az aradi és temesvári szervezet. A nemzetiségi területeken a nemzetiségi prole­tariátus a magyar munkásokkal közös szervezeteket hozott létre, s együtt indultak harcba kizsákmányolóik ellen. Ezek a közös megmozdulások dicső­séges hagyományai a nemzetiségi és a magyar proletariátus testvéries, szoli­dáris összefogásának. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a sajtó hasáb­jain harcolt a sovinizmussal, a faji gyűlölködéssel, amelyet az osztrák és magyar uralkodó osztályok előszeretettel szítottak, s amelyet fegyverül használtak fel történelmünk során annyiszor a soknemzetiségű Magyarország népei közös harcának megakadályozására. A párt szervező munkája ezen a területen is. csak egy kis lépést jelentett előre, de megvolt a lehetőség arra, hogy erősítsék, fejlesszék, szilárd marxista alapra helyezzék a munkáspárt nemzetiségi politikáját. 3 Küzdelem a kispolgári reformizmus ellen az osztályharcos pártvezetés megs zilárdításáért A szociáldemokrata párt alakuló kongresszusa nem oldotta meg egészé­ben a pártmozgalom már régen vajúdó kérdését : a betegpénztár és a párt teljes szétválasztását. A szakegyleti mozgalom nagyarányú fejlesztése alkal­mas volt arra, hogy a munkásság tömegeit kivonja a betegpénztári fiókok befolyása alól, s a pártvezetőség irányításának rendje alá, magát a párt­vezetőséget azonban nem tudta függetleníteni a betegpénztáriaktól. Az 1889. évi pozsonyi értekezlet csupán Ihrhnger Antalt fosztotta meg funkciójától, társai azonban továbbra is vezetőszerepet játszottak a párt irányításában.

Next

/
Thumbnails
Contents