Századok – 1956

TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126

134 S. VINCZE EDIT Az alakuló kongresszuson elfogadott szervezeti alapelvek tehát lényegében helyesek és ebben az időben előremutatóak voltak. Különösen jelentős volt az a tény, hogy a pártvezetőség elkerülte az Internacionálé pártjai szervezeti gyakorlatának sematikus másolását. Az elkövetkező évek feladata volt a párt szervezeti alapelveinek kidolgozása, a helyes viszony biztosítása a párt és a tömegszervezet közt. Noha az »Elvi Nyilatkozat« az agrárkérdéssel egyáltalában nem foglalkozott, az első kongresszus mégis kísérletet tett arra, hogy ezzel kapcsolatban is állást foglaljon. A a tény, hogy az agrárkérdés az alakuló kongresszuson napirendre került, igen jelentős lépés volt előre. Ezt a kérdést a magyarországi munkásmozgalom története folyamán kongresszuson még sohasem tárgyalták. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa volt az első, amelyen részt vettek a mezőgazdasági proletariátus küldöttei, s amelyen a munkásosztály legjobbjai próbáltak segédkezet nyújtani a falu proletárjainak. Ez a lépés a munkás-paraszt szövetség kibontakozásának reményteljes kezdete volt. Az elfogadott határozat azonban a pártvezetőség bizonytalanságát, •tájékozatlanságát tükrözte, s nem volt alkalmasa parasztság mozgósítására. A határozat helyesen mind a mezőgazdasági proletáriátust, mind a törpe- és kisbirtokos parasztságot a munkásosztály szövetségesének tekintette, azonban a távolabbi célon (a föld köztulajdonba-vételén) kívül nem tudott olyan harci feladatot állítani a parasztság elé, amely ezt a szövetséget kézzelfoghatóvá tette volna, amely a parasztságot a munkásosztály pártja köré tömörítette volna. A határozat követeli az egyházi és a községi birtokok államosítását, igyekszik népszerűsíteni a szövetkezeti eszmét, de kénytelen rámutatni, hogy mindezek a követelések csak a szocialisztikus államban valósulhatnak meg, mert a »... mai állam . . . csak az uralkodó osztály érdekeit érvényesíti«. A határozat azt mutatta, hogy a pártvezetőség nem tudta a hazai viszonyokat elemezni, nem számolt a súlyos feudális maradványokkal a mezőgazdaságban, nem ismerte a parasztság vágyait, törekvéseit. A határozat így nem volt és nem is lehetett mozgósító erejű a parasztság számára. Az alakuló kongresszusnak a magyar munkásmozgalom szempontjából hatalmas volt a jelentősége. így értékelte üdvözlő levelében a nemzetközi munkásmozgalom vezére és tanítója, Marx barátja és munkatársa, Engels Erigyes is. Hangsúlyozta, hogy »a magyarországi szociáldemokrata munkáspárt létezése újabb bizonysága annak, hogy a modern nagyipar nem fészkelheti be magát egy országba sem anélkül, hogy a régi, a tőkés uralom előtti társadalmat ne revoltálná, s hogy ne csak egy kapitalista osztályt, hanem proletárságot is ne teremtene és ezzel mindkettőnek osztály harcát, valamint a polgári kapitalista világrend megváltoztatására* működő munkáspártot. Ezen pártnak, amely immár — mint pártlapjaikból észrevehető — Magyarországon is mindjobban fejlődik, s amelynek az az előnye van, hogy már eleve is nemzetközi, mert magyarokat, németeket, románokat, szerbeket és szlovákokat foglal magában — ezen ifjú pártnak szíveskedjenek pártgyűléséhez a legjobb kívánalmaikat tolmácsolni.«** * A levél német eredetijében az »Umsturz« szó áll, amelyet az új pártvezetőség reformista szárnyához tartozó Népszava szerkesztőség önkényesen — Engels eredeti mondanivalóját meghamisítva — »megdöntés« helyett »megváltoztatás«-nak fordított. ** Engels Frigyes leveleiből. Társadalmi Szemle, 1950. 12. sz. 1001—1002. 1. — MMTVD II. 35. 1.