Századok – 1956

TANULMÁNYOK - S. Vincze Edit: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években 126

A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTIMEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE . 129 1889. június 30-án gyűlést hívott egybe, amelyen hibáztatta a pártvezetőséget a kongresszus előkészítésének elhanyagolása miatt. A gyűlés egyik szónokának javaslata alapján kérte fel ez a szervezet Popp Gyulát, a bécsi cipészegylet elnökét, hogy a pártvezetőség részéről kiküldött Ihrlinger Antal mellett képviselje a magyarországi munkásosztályt. A proletariátus felismerte a II. Internacionálé megalakulásának jelentőségét. A nagyváradi munkások levélben üdvözölték a megalakuló Internacionálét, amelyben az egész munkásság régi kívánságának teljesítéséhez kérik a kongresszus segítségét : az egységes, szociáldemokrata munkáspárt megteremtéséhez. A világ proletariátusának fokozott figyelme közepette 1889. július 14-én ült össze a II. Internacionálé alakuló kongresszusa. A tanácskozás ötödik napján került sor a magyar delegáció beszámolójára. Ihrlinger referált a magyar munkásmozgalomról. t Ihrlinger kedvező, s a valóságnak meg nem felelő képet festett a magyar munkásmozgalom állásáról. Hangsúlyozta, hogy politikai jogok teljes hiányában, az üldözések nehézségeit elviselve szépen fejlődik a munkásmozgalom nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is, nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági munkások között is. A kongrerszus elnöksége, amelynek Frankel Leó, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiváló harcosa is tagja volt, aki szintén a magyarországi proletariátus képviselőjeként vett részt a kongresszuson, Ihrlinger után Popp Gyulának adta meg a szót. Popp Gyula, a cipészek küldötte, hozzászólt Ihrlinger referátumához, s leleplezte annak hazugságait. Bejelentette, hogy : »... a magyar mozgalom nem fejlődött olyan kedvezően, legalábbis elvi tekintetben erősen opportunista és gyakran kompromisszumokra hajló«. A H. Internacionálé párizsi kongresszusa a kialakult vita kapcsán foglalkozni kezdett a magyarországi pártmozgalom helyzetével és támogatást adott a párt számára. A magyarországi munkásmozgalommal legszorosabb kapcsolatban álló szociáldemokrata párt, az 1888—89-ben, a hainfeldi kongresz-1 szuson alakult osztrák szociáldemokrata párt kapta azt a megbízatást, hogy j segédkezet nyújtson az Általános Munkáspárt újjászervezéséhez. Az Osztrák szociáldemokrata párt 1889. szeptemb

er. 15-re értekezletet hívott össze Pozsonyba, amelynek az volt égyik lelacTáta, hogyTneg vizsgá l j a a magyar pártmozgalom állását. Az értekezlet döntése alapján Ihrlinger Antalt megfosztották pártvezetőségi funkciójától, s a németnyelvű pártlap szerkesztésével Engelmann Pált bízták meg. Engelmann Pál magyar származású vasmunkás volt, aki hosszú időn keresztül Németországban, majd Ausztriában élt, s ott tevékeny harcosa volt a német, majd az osztrák munkásmozgalomnak. Engelmann Pál személye erősítette azt a kapcsolatot, amely a magyarországi munkásmozgalmat a nemzetközi proletariátus nagy tanítójához és vezetőjéhez, Engels Frigyeshez fűzte. Engelmann nagy tisztelője volt Engelsnek, amiről hozzá írt leveleinek nagy szeretetről és tiszteletről bizonyságot tevő sorai tanúskodnak. Engels ismerte Engelmann Pál tevékenységét, s jó véleménnyel volt működéséről. Engelmann Pál és a magyarországi munkásmozgalom legjobbjai a II. Internacionálé alakuló kongresszusa után megkezdték az előkészületeket a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakítására, amely a II. Internacionálé párizsi kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáért vívott 9 Századok