Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

108 ECKHATtT FERENC Hajnóczynak ez a messzelátó és a vele foglalkozó újabb irodalomban elfelejtett, forradalmi javaslata természetesen nem talált méltánylásra a kormányszékeknél. A kamarai birtokok eladása Niczky Kristóf kamarai elnök terve szerint nagyobb uradalmakra osztva árverés útján folyt le 1781 óta Bécsben és Temesvárott. Néhány millió forintért elkótyavetyélt földek eladása útján Dél-Magyarországra is ráterpeszkedett a nagybirtok. Az eddig a kamarától függő telepesek magánuradalmak jobbágyaivá váltak. Hajnóczy tervével szemben szabadon élő parasztosztály helyett a személyesen függő magánjobbágyi sors nehezedett újabb tömegekre.10

3 Lippa Temes megyei sváb nagyközség ajánlata hozott fordulatot e kérdésben. Lippa kérelmet nyújtott be Józsefnek, aki azt kézjegyével ellátva küldte be a kancelláriának. Lippa azt kérte, hogy vegyék ki az árverésből, és az ott levő kamarai birtokot adják bérbe a községnek 50 évre évi 9000 forintért. Ők magánbirtokos alatt tönkremennének, míg a bérösszeg a becsértéken túlmenő kamatokat hozna a kincstárnak és a bérlet lejárta után a birtok megint a kincstáré lenne. A kancellária visszautasította a tervet, mert szerinte a község nem bírná el ezt a terhet. Mivel pedig a kérvényben az is állott, hogy ,,a földesurak az Urbáriumot csak annyiban tartják be, amennyiben az hasznukra van" és a megyei tisztviselőket is kötelességeik megszegésével vádolta, a kérvény szerzőjének kinyomozását és „mint a parasztok lázítójának" megbüntetését kívánta. József azonban az államtanács véleménye alapján elfogadta Lippa kérelmét és szerzőjének megbüntetését elutasította.10

4 Egy hét múlva pedig elrendelte, hogy a kamarai, egyházi alapítványi és tanulmányalapi birtokok eladását be kell szüntetni, ,,azokban gazdaságosabb intézkedést kell megvalósítani olyan szabály szerint, amelyet a német örökös tartományokban már bevezettek, tudniillik a robotváltság útján."10

5 Ausztriában előbb Cseh-, Morvaország és Szilézia területén, majd a többi tartományokban is elrendelte az uralkodó, hogy a parasztoknak, akik telkeiket tetszésük szerint adhatják, zálogosíthatják el és így szabadon birtokolhatnak, az uradalmak ott, ahol nincsenek földjeik és ilyet óhajtanak szerezni, méltányos áron adjanak át tulajdonba földet.10

6 A császár, hogy jó példát nyújtson a magánuradalmaknak, a cseh korona országaiban 1783. február 2-án, Ausztria többi részében később elrendelte a kamarai, a volt jezsuita és egyéb, államkezelésbe jutott egyházi és alapítványi birtokokon a robotnak pénzben vagy terményben történő megváltását és ezzel együtt az uradalmi földek felosztását telepítés vagy bérbeadás útján. A robot megvált ás kényszerít őleg vonta maga után a földesúri majorsági üzem megszüntetését, vagy legalább is csökkentését.10

7 József e reformjának Magyarországra való kiterjesztése még az államtanácsban sem találkozott osztatlan tetszéssel. Mikor a magyar kancellária az iránt érdeklődött felterjesztésében, hogy a kamara árva

i

és lietavai birtokát lehet-e eladni, Diósgyőrt, Visegrádot és Óbudát lehet-e bérbeadni, 103

Szentkláray, i. m. 341., 379., 407. s köv. 1. 101

1783. márc. 7. - Á. T. 1783 : 989. 105

1783. márc. 14. - Canc. 1783 : 2891. 106 1781. nov. 1. — Karl Grünberg: Die Bauernbefreiung und die Auflösung des gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisses in Böhmen, Mahren und Schlesien. Leipzig, 1894. II. 391. 1. 107 K. Grünberg, i. m. I. 309. s köv. 1., II. 424. 1.