Századok – 1955
Közlemények - Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól 897
ADATOK A PÉCSI BÄNYÄSZOK 1905. ÉVI HARCAIRÓL 911 nem megbízható.2 1 A helyi hatóságok sem mertek egyértelműen fellépni a sztrájkolok ellen. A kilakoltatások miatt ugyanis országszerte jogos felháborodás támadt. A Pécsi Közlöny például 1905. július 20-án így írt a társaság eljárásáról : »a legcsendesebb vérű egyén is indulatba jön és két kezét ökölbeszorítja, hogy oda üssön vele, ahol az emberi érzések legparányibbját sem találja«. A közvélemény állásfoglalása és a politikai élet bizonytalansága a hatóságok kezdeti erélyes fellépését lagymataggá, sőt bizonyos fokig közömbössé tette. A hatóságok magatartását jellemzi Straka igazgató Bécsbe küldött, július 21-i levele : »Az Igazgatóság címére ma a következő táviratot küldtük : 'Ma reggel 118 ember szállt le a bányába, helyzet különben változatlan.' Evvel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ma délután a 2 órai műszakra csak 8 ember jelentkezett, még tegnap délután még 52-en voltak. Ami az általános helyzetet illeti, sajnos semmi örvendetesei nem jelenthetünk. A munkások semmi jelét sem adják annak, hogy a sztrájkkal felhagynának és a jelek szerint a végsőkre határozták el magukat. A kilakoltatások ellen a munkásság a legcsekélyebb ellenállást sem mutatja, ezek különben tovább folynak és a bányatelepházak nagy része már üresen áll. Az elbocsátottak közül, akiknek az elbocsátólevelet hivatalosan kikézbesítettük senki sem jelentkezik elszámolásra ; az emberek úgy viselkednek, mintha az elbocsátások és elszámolások nem is rájuk vonatkoznának. Az eltoloncolások még nem kezdődtek meg, a hatóságok nagyon lagymatagon viselkednek és mi ez ellen nem tehetünk semmit. Ehhez járul még, hogy munkásaink 86 százaléka magyar, akik a szomszédos községekben bírnak illetőséggel. Ezek nagyrésze ház- és földtulajdonos, akik a sztrájk alatt maguk vagy mások részére aratási munkákat végeznek ; és több mint biztos, hogy éppen ezt az aratási időt választották a sztrájkra is ! Az összekuszált politikai helyzet is nagy nehézségeket okoz, melynek folytán azok » a hatóságok, melyeknek kötelessége volna határozottan közbelépni és nekünk segítségünkre jönni, nagyon befolyásolhatók ; ide-oda lavíroznak és ezen határozatlanságukkal késleltetik a sztrájk befejezhetőségét. Ε fő- és mellékkörülmények oly károsan játszanak össze, hogy nem látható előre, mikor fog a munka területünkön a rendes mederben folyni. Ε körülmények között nem marad más hátra, mint a lehető leggyorsabban új munkások felvételét szorgalmazni, ami már kezdetét is vette. Miként az Igazgatóság utolsó és jelen jelentésünkből is láthatja, az eddig hozott rendszabályokkal sem sikerült elérnünk, hogy a munkásságot józan belátásra és a munkához való visszatérésre bírjuk. Magától értetődik, hogy a sztrájk eddig is már jelentős anyagi kárt okozott ; attól tartunk, hogy a kárösszeg jelentősen emelkedni fog, ha a helyzet továbbra is így marad és félelmünk annál nagyobb, minél nagyobb felelőséggel vagyunk eltelve a jövőt illetőleg ... 2 2 Különben úgy fogunk magunkon segíteni, ahogy lehet. Straka.«2 3 A sztrájk a társulatnak súlyos anyagi veszteséget jelentett. Igyekeztek hát sztrájktörőket toborozni — de sikertelenül. A nem pécsi bányászok kitoloncolását is hiába követelték — Waniss főszolgabíró ezt nem helyeselte. Sőt, július 24-i levelében arról ír az alispánnak : célravezető volna, ha a társulat engedményeket tenne a bányászoknak. »Nagyságos Alispán Úr ! F. évi július 19-én 4000. sz. alatt kelt legutóbbi felterjesztésem kapcsán jelentem, hogy járásom területén levő bányatelepeken az illető bányagondnokok által kijelölt 21 A Népszava 1905. júl. 21. és júl. 27. számában találhatók erre vonatkozó adatok. A főszolgabíró 1905. júl. 10-i jelentésében arról ír, hogy »... a kirendelt katonaság felhívás nélkül, önállóan semmit sem tesz«. (MMI. Arch. Baranya m. alisp. ir. 9554/1905.) 22 A kihagyott részben a bányaigazgató a bécsi újságok címe után érdeklődik. 23 RGL. DGT. Big. 2533/1905.
