Századok – 1955

Közlemények - Szekeres József: Adatok a pécsi bányászok 1905. évi harcairól 897

898 SZEKERES JÓZSEF 1903-ban a bányamunkások első országos kongresszusával egyidejűleg a bányászok memorandumot adtak be az igazgatóságnak, nagyobb béreket és a munkafeltételek megjavítását kérve. A kérést az igazgatóság elutasította, s 1905 nyaráig lényegében nem következett be különösebb esemény a bányatársulat és a munkások közötti harcban. * A pécsi bányákban igen nehéz körülmények között dolgoztak a munkások. A szén fejtése 400 méterrel a föld felszíne alatt folyt. A biztonsági, egészségvédelmi rendszabályokkal nagyon keveset törődött az igazgatóság. Gyakori volt a gázömlés, a vízbetörés, a sujtólégrobbanás és a beomlás. Megtörtént, hogy a feltárási munkálatok idején heteken át térdigérő vízben dolgoztak. A balesetek s különösen a halálos balesetek száma aránylag magas volt. A munkaidő a föld alatt dolgozóknál 8 óra, a felszíni és műhelymunkásoknál 10—12. óra volt. A bérezésnél természetesen a társulat szempontjai érvényesültek. S ha a felügyelők úgy találták, hogy a munkás nem használta ki eléggé a munkaidőt, a legkülönbözőbb módon csökkentették a bért. A bánásmód durva és embertelen volt, a bányászok állandóan cserélődtek, egy-egy esztendő alatt a bányászok egyharmad része keresett más munkahelyet. A munkáskizsákmányolást szolgálta a bányatársláda intézménye is, amelyet a munkaadók tartottak kezükben. A bányász fizetéséből hat százalékot vontak le orvosi kezelés és az öregkorban élvezendő nyugdíj címén. A bányászok nagy része társulati bányatelepi házakban lakott. Ezek az építmények sötétek, nedvesek, túlzsúfoltak és így egészségtelenek voltak. A csecsemőhalandóság, a tuberkulotikus és egyéb megbetegedések aránya az ország más területeihez viszonyítva lényegesen kedvezőtlenebb volt.2 Meg kell emlékezni a társulati magazinokról (vegyeskereskedések) is, melyekben a munkás hitelre vásárolhatott. A fogyasztási cikkek ugyan néhány fillérrel a városi kiskereskedelmi árszínvonal alatt mozogtak, azonban a ruházati s egyéb cikkek ára a kereskedelemben meglevő áraknál lényegesen magasabb volt. A társulat számára ez a »kereskedés« újabb nyereségforrást jelentett. Politikai jogokkal a bányászok — hasonlóan az ország lakosságának többségéhez — egyáltalában nem rendelkeztek. A bányatársaság a munkások fellépése következtében kénytelenül eltűrte a mecsekszabolcsi helyi bányászszakszervezet működését, de azt már megtiltotta, hogy május elsejét megünnepeljék, általában pedig azt is, hogy a bányatelepeken szocialista agitáció, illetőleg szervezkedés folyjék. A pécsi szociáldemokrata párt a szabolcsi szakegyesületen és a Pécsbányatelepen dolgozó munkásokon keresztül közvetve hatást tudott gyakorolni a bányászokra. * Magyarország az 1900-as évek elején lépett az imperializmus korszakába. Az ipari fejlődés meggyorsult, az ipar termelése megnőtt, új iparágak váltak ponti Gazdasági Levéltárban őrzött DGT Bányaigazgatósági iratok között található 575/1905. szám alatt. A továbbiakban DGT. Big. jelzéssel ós számmal adom az említett levéltárban található anyagból idézett eredeti iratok őrzési helyét. 2 Mindezekre pontos adatok találhatók Babies András : A pécsvidéki kőszónbányászat története (Bpest, 1952) című munkájában.