Századok – 1955

Tanulmányok - Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában 882

884 BALÁZS BÊLA közvetlen kapcsolatuk az illegális Kommunista Párttal, de a többi községekben is, kivétel nélkül, a Horthy-fasizmus fennállásának egész ideje alatt élt a kommunizmus eszméje és habár különböző, sajátos, a Horthy-fasizmus általános viszonyai és a helyi viszonyok által megszabott keretek között, de volt kommunista vagy legalábbis kommunista irányú helyi mozgalom is. Ezek a helyi kommunista, vagy kommunista-érzelmű csoportok, illetve mozgalmak a Tanácsköztársaság bukása után leszerelt, illetve internálásból vagy hadifogságból hazatért volt vörös katonákból, direktóriumi tagokból, a helyi földmunkás-mozgalom és a Szociáldemokrata Párt baloldali tagjaiból állottak, zömükben szegényparasztok, földmunkások voltak, a nagyobb helységekben mint pl. Orosházán, Szarvason munkások és néhány kisiparos is résztvett bennük. (Nem érintem ebben a cikkben a békéscsabai munkásmozgalom történetét a Horthy-fasizmus idején, amellyel helyi kutatók, elsősorban Tibori elvtárs, már hosszabb ideje foglalkoznak szép eredményekkel.) Fontos kérdés, hogy azokat a helyi csoportokat, mozgalmakat, amelyeknek nem volt kapcsolatuk az illegális Kommunista Párttal, vagy csak időnként volt vele kapcsolatuk, hogyan nevezzük, hogyan határozzuk meg szerepüket, jelentőségüket ? Ennél a kérdésnél természetesen a Horthy-fasizmus viszonyaiból kell kiindulnunk, amelyek rendkívül megnehezítették, hogy az illegális Kommunista Párt szervezetileg is átfogja azokat a tömegeket, amelyek világnézetileg, érzelmileg a Kommunista Pártot követték, annak befolyása alatt állottak. Ezeknek a tömegeknek nagy része valóban csak szimpatizáns volt, de egy részük, főleg a falvakban, a szimpatizánsoknál lényegesen jelentősebb szerepet töltött be. A kommunista érzelműek, szegényparasztok, földmunkások sok esetben falvanként elszigetelt laza csoportosulásai, amelyeket sokszor csak a Tanácsköztársaság emléke, a Szovjetunió létének tudata és az illegális' kommunista párt tevékenységéről hozzájuk eljutó szórványos hírek tápláltak, lelkesítettek, helyi viszonylatban bizonyos értelemben az élcsapatszerepét töltötték be. Kiállásuk a kommunizmus ügye mellett zászló és útmutatás volt szélesebb tömegek számára, amelyek ha leterrorizálva is megfélemlítve nem is mertek állást foglalni, de rokonszenvvel figyelték a kommunisták megnyilvánidásait és hallgattak szavukra. Ezeknek a helyi kommunista csoportoknak a tevékenysége rendkívül változatos képet mutat. Illegális, féllegális és legális akciók, módszerek váltakoznak gyakorlatukban, úgy ahogyan a helyi viszonyok, a kínálkozó lehetőségek és mindenekelőtt szervezettségük foka, politikai fejlettségük azt megszabták. A tótkomlósi kommunistáknak már a 30-as években viszonylag széleskörű, részben féllegális, részben illegális mozgalmat sikerült kibontakoztatniuk. 1930 körül 18—20, későbben pedig már kb. 40 tagú aktíva vezette a mozgalmat. Kezükbe vették a helyi munkásotthon vezetését és komoly befolyást gyakoroltak az ifjúságra és a szegényparasztok, a földmunkások tömegeire. Illegális előadásokat és szemináriumokat szerveztek. Már 1928-tól rendszeresen, 4—5 helyen is, hallgatták és jegyzetelték a moszkvai rádió magyarnyelvű adásait, terjesztették híreit és igyekeztek helyi viszonylatban megvalósítani útmutatásait. A második világháború idején Hudák Andrásnak, a mozgalom egyik vezetőjének a házában olyan amatőrrádiókészüléken hallgatták a Kossuth-rádiót, amelyet saját maguk szerkesztettek erre a célra. Felvéve a kapcsolatot a Békepárttal, helyben sokszorosítottak röpiratokat (a községházáról megszerzett sokszorosító gépen) és kerékpáron terjesztették azokat a környező községekben. Orosházán az illegális tevékenység mellett eredménye-