Századok – 1955

Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849

878 BAIITA ISTVÁN Az új rendelettervezet még március 31-én átkerült a Honvédelmi Bizottmányhoz ; az iraton levő feljegyzések szerint Nyáry Pál kezébe került és a tárgyalását is kitűzték a Bizottmány egyik legközelebbi ülésére.4

0

A tárgyalásra azonban a jelek sferint ekkor sem került sor, s ha valóban így volt, azon ezekben a napokban nem lehet csodálkozni. Többhetes előkészület után ekkor végre megindult a honvédsereg nagy támadása, győzelmek hírei követték egymást a harctérről ; a Honvédelmi Bizottmány erejét teljesen lekötötte a hadsereg nap mint nap megújuló igényeinek kielégítése s a főhadiszálláson tartózkodó Kossuth egymást követő utasításainak végrehajtása.41 A győzelmi hírek mámoros hangulatában a néhány nappal előbb még sürgősnek, halasztást nem tűrőnek tekintett úrbéri kérdés újból a.háttérbe szorult s csak két lelkes pártfogójának, Nagy Károlynak és Nagy Józsefnek volt köszönhető, hogy mellőztetése ezúttal nem tartott olyan hosszú ideig, mint korábban. IVagv József szatmári működésének első szakasza Említettük már, hogy Nagy József a megyeszékhelyen végzett általános tájékozódás után kiment a falvakba, hogy a kezéhez juttatott panaszok sorrendjében a helyszínen vizsgálja meg az egyes vitás eseteket. Amerre járt, a föld népe az újabb panaszok tömegével árasztotta el, munkája nyomán pedig olyan mértékben nőtt irányában a nép bizalma, hogy volt eset, amikor a lakosok a rendes bíróságok előtt folyamatban levő ügyeket visszakérték, hogy eldöntésüket Nagy Józsefre bízhassák.4

2

Jelentései, amelyeket működése egész időszaka alatt rendszeresen küldött a Honvédelmi Bizottmánynak vagy az Igazságügyminisztériumnak, nemcsak megvesztegethetetlen igazságszeretetéről és az úrbéri ügyekben való nagyfokú jártasságáról tesznek bizonyságot, hanem egyben a parasztnép melegszívű barátjának is mutatják őt, aki az úri fortélyok alapos ismeretével rendelkezik és az igazság kiderítésére a kormány rendeletének bevárása nélkül is alkalmazza az általa kidolgozott és helyesnek talált módszert. Első hosszú, részletes jelentése március 20-án kelt és a remetemezeiek és földesuruk közti ügyben végzett munkájáról számolt be. Az ügy lényege a szokványos volt: a panaszok szerint »az uraság számos lakosoktól a földeket elvette, telkeiket pedig majorságiaknak (curialisoknak) követelvén, azok után a szerződéses tartozások teljesítését kívánja«, az uraság ezzel szemben azt 123/1849. sz. alatt. (A két utóbbi tisztázata OHB 4075/1849. sz. alatt, illetve az 5194 sz. iratcsomóban van.) 40

Erre utal az irat hátlapján levő ceruzafeljegyzés : Holnapután fog tárgyaltatni. Ugyanott Nyáry utasítása, hogy a javaslatot 7 — 8 példányban másolják le (a Honvédelmi Bizottmány tagjai részére). 41

Kossuth é3 a Honvédelmi Bizottmány e napokbani túlfeszített tevékenységére 1. a KOM XIV. kötetének iratanyagát. 42

Így cselekedtek pl. márc. 30-án Nagymajtény mezőváros lakói a Károlyi Lajos gróffal folytatott s fellebbezés alatt a kir. táblánál levő perükkel (Igazságügymin. úrbéri oszt. 215/1849. sz.). A Nagy József iránt egyre növekvő és terjedő bizalom egy másik, későbbi példája az, amikor az Ugocsa megyei Bábony község lakói máj. 22-én »a birtokosoknak több rendű foglalásait s ebből származott károsittatásukat s azon körülményt tapasztalván, miszerint a megyei tisztviselők közvetve vagy közvetlenül majd mindnyájan peres társaik, illetőleg érdekeltek, következőleg hozzájuk nem folyamodhatnak, ügyeiket egy kormánybiztos által kérik elvégeztetni«. (Uo. 270/1849. sz.)