Századok – 1955
Tanulmányok - Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. I. 849
A KORMÁNY PA RA SZTPOLITIK Á J A 1849 REN Visszapillantás , A nagy parasztmozgalmak hullámai, amelyek a márciusi úrbéri törvény meghozatalától kezdve hosszú hónapokon át felszínen tartották a jogos igényeikben ki nem elégített paraszttömegek követeléseit, 1848 végére úgy ültek el, hogy a mozgalmak célkitűzéseiből csak elenyészően kevés valósult meg. A tavaszi nagy mozgalmak figyelmeztetése, majd az ellenforradalom fegyveres támadása nyomán az országgyűlés baloldala szeptember közepén rá tudta ugyan szorítani a birtokosok érdekeit képviselő többséget a paraszti kívánságok napirendre tűzésére, kevéssel utóbb azonban a képviselőház az országos veszedelemre hivatkozva feltűnő sietséggel halasztotta el jobb napokra a jobbágyrendszer maradványainak megszüntetését célzó törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. A parasztság a válság napjaiban ennek ellenére is sikerrel állotta ki a hazafiság próbáját : felismerte, hogy osztályköveteléseinek megvalósulása szoros kapcsolatban van az önvédelmi harc sikerével s tömegesen állt be a szabadságért* és függetlenségért küzdők sorába. A paraszti osztálykÖYetelések sorsát pedig hosszú időre eldöntötte az a körülmény, hogy napirendre tűzésüket az önvédelmi háború megvívására létrehozott nemzeti egységfront fenntartásának szempontjai mind későbbi időpontra odázták el. A birtokos nemesség többsége részéről az egységfrontban való részvétel ára félreérthetetlenül a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére irányuló igények félretétele volt, s ezt a tényt a Honvédelmi Bizottmány politikájának is szem előtt kellett tartania mind az országgyűlésen belül, mind a parasztsággal kapcsolatos intézkedések gyakorlati vonatkozásaiban, így érthető meg, hogy a paraszti megmozdulások utolsó nagy hullámát, Békés megye népének mozgalmait december elején a paraszti bizalom letéteményesének, Kossuthnak dorgáló szava1 bélyegzi hazaellenes cselekedetnek : szavának a hatóságok a parasztok ellen vezényelt katonaság fegyverével, akasztófával és többtucatnyi síilyos börtönbüntetéssel biztosítják a kellő foganatot. Elhallgatnak azok is, akik — élükön Táncsiccsal — a képveselőházban, vagy azon kívül időnként az úrbéri maradványokkal foglalkozó törvényjavaslat vitáinak folytatását sürgették : a többség nevében nekik is Kossuth fejti ki az egységfrontpolitika irányelveként a december 14-i képviselőházi ülésen,2 hogy az ellenségnek tesznek szolgálatot azok, akik »a népnek különböző osztályai között érdekharcot idéznek elő«, akik »izgatnak a nemesség, az aristocratia, vagy bárki ellen,« mert »holmi legelő kérdésekkel, 1 Kossuthnak Békés megye népéhez intézett dec. 8-i kiáltványát 1. Kossuth Lajos Összes Munkái, XIII. köt. (Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén, I. rész) 673. s köv. 1. (A továbbiakban KÖM XIII.) 2 L. KÖM. XIII. 737. 1.
