Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
A PESTI MUNKÁSSÁG FORRADALMI IIARCA ÉS PROGRAMJA 1848-BAN 81 tassanak, nehogy a ministeriumba helyezett közbizodalom általuk koczkáztassék. Pesten, April 22.-én 1848. Keczkés Edon s. k. hites ügyvéd Ez a plakát tehát egyáltalán nem a sztrájkkal kapcsolatos részköveteléseket hangoztat, hanem valóságos politikai programot állit fel. Fő követelései : 1. A céhrendszer azonnali megszüntetése, az ipar és kereskedelem hatósági engedélytől mentes szabad gyakorlása. Az a tény, hogy a falragasz első helyre teszi ezt a követelést, ugyancsak azt igazolja, hogy e program a legszorosabb kapcsolatban van a sztrájkkal és a 17-i gyűléssel. 2. Az élelmiszerek alacsony áron való árrögzítése s köztük elsősorban a só árának leszállítása : az 1847. évi rossz termés és a magas élelmiszerárak folytán komoly jelentőséggel bírt. 3. Az összes papi birtok — tehát több millió hold föld — állami tulajdonba vétele, azaz elkobzása, jövedelmének szociális segélyezésre fordítása : első, de igen jelentős lépés a radikális földosztás felé, egyben a papság gazdasági súlyának, politikai befolyásának megszüntetését jelentené. 4. A megműveletlen állami ingatlanok kiosztása, tehát a kárpótlás nélküli földosztás további kiterjesztése. 5. Az osztrák államadóssághoz való 10 millió forintos hozzájárulás megtagadása s ennek az összegnek szociális célokra fordítása : az ország teljes pénzügyi önállóságát követeli s egyben Magyarországon először fogalmazza meg a munkanélküliek intézményes segélyezését. Ennek a politikai programnak jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni ; a program önmagáért beszél, az : a forradalom plebejus, népi forradalommá való átváltoztatásának programja, a nemzeti függetlenségnek a szociális követelések teljesítésével való összekapcsolása, a nagy francia forradalom 1792-es korszakában megvalósult jakobinus, sans-culotte követelések képezik az eszmei alapját, történelmi gyökerét. Ezzel a programmal a sztrájkmozgalom túlnőtt korábbi szűk, szakmai, gazdasági keretein, az április 17-i gyűlésen politikai tüntetéssé éspedig a Batthyány-kormány osztálybázisát fenyegető politikai tüntetéssé változott. A pesti munkásság harcos, forradalmi szárnya tehát nagyon komoly erőként jelentkezett a politikai porondon. Szabó Ervin megállapításaival ellentétben, volt általános eszmei alapja a forradalmi munkásmozgalomnak, kívánságait nem ügyetlen, nehézkes nyelven fejezte ki — és nem volt teljesen magára utalva sem : Kecskés Edével harcos értelmiségi segítséget kapott. Épp a pesti munkásmozgalom találta meg elsőnek a forradalom radikális továbbfejlesztésének, plebejus forradalommá változtatásának útját, a szociális problémák és a nemzeti függetlenség összekapcsolásának szükségességét, a parasztkérdés, a földosztás döntő jelentőségét az ország függetlenségének megvédelmezésében. De a magyar munkásmozgalom fejlődése szempontjából még egy döntő jelentősége van ennek a programnak : 6 Századok
