Századok – 1955
Közlemények - Sarlós Béla: A pesti munkásság forradalmi harca és programja 1848-ban 75
78 SARLÓS BÉLA rétegeket, hogy ne antiszemita zavargással, hanem karhatalommal szörítsa vissza a munkásokat. Mérei Gyula levéltári adatok feldolgozása után ugyancsak iparossegédek részvételével tartott gyűlésnek tekinti azt az április 19-i népgyűlést, mely a házbérelengedés követelésével kezdődött és antiszemita zavargásokká fejlődött. ' Az elmondottakkal igyekeztem összefoglalni a marxista irodalomnak a pesti áprilisi sztrájkkal foglalkozó főbb részeit. Ebből az összefoglalásból is szembetűnő az a zavar, ami az egyes gyűlések dátuma és jellege körül tapasztalható. Nevezetesen: lehet, hogy április 17-én, de lehet, hogy 19-én vagy 20-án hangzott el először a házbérelengedés jelszava ; lehetséges, hogy a házbérelengedést tárgyaló gyűlés kizárólag a sztrájkoló munkások összejövetele volt, de az sincs kizárva., hogy azon a céhreakció is részt vett. Az egész zavarnak az az oka, hogy Szabó Ervin minden kritika nélkül elfogadta Degré Alajos Yisszaemlékezéseinék adatait. Degré Alajos könyve azonban nem komoly történelmi munka, hanem adatok, tények, humorizáló epizódok és szentimentális leírások mozaikszerű keveréke. Nem tarthat igényt arra, hogy önálló forrásmunkaként lehessen használni. Ha egyedül Degré írna arról, hogy valamilyen gyűlésen »holmi osztozkodási elveket« hirdettek s ezt semmiféle más adat nem támasztaná alá, még ezt az egyébként rendkívül fontos közlést sem lehetne tényként' elfogadni. Nem is Degré Alajos könyvének alapossága, komolysága, hanem Szabó Ervin tekintélye volt az oka annak, hogy a felszabadulás utáni marxista irodalom is minden közelebbi vizsgálat nélkül elfogadta, hogy a házbérelengédés követelése és a sztrájkolok kívánságai egy és ugyanazon gyűlésen hangozhattak el, hogy a házbérelengedésjelszava . a munkásosztály kívánságát kifejező jelszó is lehetett. Épp Szabó Ervinre támaszkodva nem kutatta a felszabadulás utáni marxista irodalom a Kenyeret a népnek c: falragaszt sem, belenyugodott abba, hogy ez a plakát' bizonyára a sztrájkkal kapcsolatos részköveteléseket tartalmazhatott. A Kenyeret a népnek c. falragaszt az 1848-as igazságügy minisztérium levéltárában sikerült megtalálni.7 Ennek dátuma és tartalma — valamint az.áprilisi zavargások miatt kiküldött vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének részletes adatai—alapján nemcsak az egyes gyűlések pontos dátumát, hanem — ami· ennél sokkal fontosabb — a gyűlések jellegét és a pesti munkásság politikai programját is meg lehet állapítani. Mielőtt azonban az egyes gyűlések jellegének vizsgálatára és a munkások politikai programjának ismertetésére rátérnék, az április 17 —22. közötti események . naptári sorrendjét szögezem le : Április 17-én, hétfőn a sztrájkoló munkások tartottak gyűlést. Április 18-án a kormány a megszűnt közcsendi bizottság helyett új, rendre ügyelő^ választmányt hozott létre. Április 19-én tartották meg a házbérelengedés tárgyában a népgyűlést, ezen indult meg az antiszemita zavargás, mely 19-én és 20-án tartott. ÁpriHs 20-án tette közhírré a kormány a gyűléskorlátozó rendeletet, április 20-án már semmiféle népgyűlés nem volt. Április 22-én jelent meg a Kenyeret a népnek c. falragasz. 7 Magyar Országos Levéltár (O. L.) 1848—49-es igazságügyminisztériumi levéltár (I. M.) 1848-as büntető törvénykezési osztály 4. kútfő.
