Századok – 1955

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon 34

A DUALIZMUS BEND SZEBÉNEK ELSŐ ÉVEI MACiYABOKSZÁGON 71 A kispolgári demokratákra 1. Marx jellemzését a Louis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikája c. művében. (Marx—Engels : Vál. Műv. Bpest, 1949. I. 256. 1.) — A szélsőbál vezetőire, a párt összetételére vonatkozóan főleg H. Pálffy Ilona kéziratos összeállítását használtam, amiért ezúton is köszönetet mondok. — (A részletadatok fényében a szélsőbalra vonatkozóan sem tartható egészen pontosnak a Nem°.s Desző adta jellemzés: i.m.16 — 17. 1. stb.). — A szélsőbal, ill.a 48-as párt programjára 1.Madarász József korábbi programbeszédét A Hon 1865. nov. 16-i számában, a hatvanhetes bizottság többségével szemben benyújtott szélsőbali indítványt (Kónyi, i. m. IV. 403 — 406. I. —1867. márc 9.) s főleg a Nép Zászlója 1868. ápr. 11-i számában közölt programot. Vö. Madarász, i. m. 385.1. és M éréi, i.m. 289 — 290.1. A szélsőbalnak a földosztó mozgalmaktól való megrettenésére 1. Magyar Újság 1808. febr. 9., Madarász, i.m. 380— 381.1. és S. Sándor, i. m. 301.1. — Kossuth és a 48-as párt viszonyára 1. pl.IratokVIII. 163., 234., 236.1. Kossuth korlátaira 1. Iratok VIII. 108., IX. 2—3.1. Kossuth 67-ellenes álláspontjának marxista értekelésére Révai : Marxizmus, népiesség, magyarság. 160—161. 1. (Az idézet is innen való). Kossuth ós a magyar nép : Madarász, i. m. 363 — 378. 1., Pesti Napló 1868. ápr. 5., Kossuth Iratai VIII. 190., 192., 321. 1. stb. A kossuthi program értelme a nép számára: Révai, i. m. 150. 1.— A kiegyezés elleni tüntetésekre Pesten és vidéken 1. Kónyi, i. m. IV. 321 — 323. 1. ; munkások részvételére a kiegyezés elleni pesti tüntetésekben 1. Kónyi, i. m. IV. 118—119. 1. (Orczy Béla b. naplója alapján — vö. Iratok VII. 162 — 163., 170., 174. 1.) ; a fővárosi rendőrség megszervezésére O. L. Min. tan. jkv. 1867-63-3. 1867. nov. 12.; a népgyűlések tartásának megnehezítésére 1867-73-3. 1867. dec. 30. ; a dorogi bányászok kegyelmet kérnek Böszörményinek : 1869-2-2. 1869. jan. 8. 3. A 67-es Magyarország államszervezetének vizsgálatában a fő elvi feladatot az államhatalom és államszervezet alapvető jellegének, továbbá sajátosságainak tisztázása jelenti. A marxizmus-leninizmusnak az államról, valamint az alapról és felépítményről szóló tanításait alkalmazva meg kell cáfolni a polgári radikálisok és szociáldemokraták tételét a kiegyezés utáni »feudális Magyarországról« (amellyel opportunizmusukat igyekezték igazolni ; 1. pl.· Buchinger Manó : A szoQÍáldemokrata párt taktikája. Szocializmus. 1910—11. 3. sz. 101. 1.) Meg kell világítani az államszervezet alapvetően burzsoá jellegét; ugyanakkor azonban nyomatékosan ki kell emelni a feudális maradványok súlyát, a nagybirtok vezetőszerepét, az államszervezetnek a kapitalizmus »porosz utas« fejlődését tükröző és szolgáló voltát, — valamint többi sajátosságait. Minderre közvetlen útmutatást nyújtanak Lenin megállapításai, az államszervezet burzsoá átalakításáról, ill. annak menetéről Ausztria-Magyarországon. (Vál. Műv. I. 596. 1. ; Marx, Engels, marxizmus. 249—250. 1. - Vö. Művei VIII. 491-494.Lés XVIII.340.1. Oroszul.) - Ezért alkalmaztuk a szokásos »félfeudális-polgári«megjelölés helyett a — szokatlanabb,de pontosabbnak tetsző — »burzsoá-földbirtokosi« kifejezést a 67-es államszervezet jellemzésére. A hadsereg és a honvédség felállításával kapcsolatban természetesen hangsúlyozni kell.az összefüggést a monarchia nagyhátalmi politikájával ; ugyanakkor azonban helyre kell igazítani a polgári történetírásnak azt a — szövegben is érintett — álláspontját (vö. Wertheimer, i. m. I. 403. kk. 1. ; Szekfü, i. m. V. 474. 1. ; Gratz, i. m. I. 48. 1.), amely elfedi ezeknek belső elnyomó funkcióját, s azt, hogy a honvédségre főként éppen e célból volt szüksége az Andrássy-kormánynák. — A kiegyezési törvénynek a hadseregre vonatkozó rendelkezése az 1867 : XII te, 11. §-ában. Feronc József, a bécsi katonai körök, Andrássy álláspontjára 1. Ferenc József 1865. dec. 14-i trónbeszédét, 1866. nov. 17-i és 1867. febr. 17-i leiratait (Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés irományai. 1. szám, Képviselőházi Napló 1866. nov. 19. és 1867. febr. 18. ; vö. Kossuth Iratai VII. 322 —323. 1.), Wertheimer, i. m. I. 405., 40Ô., 409. stb. 1. — Tisza javaslatára a volt honvédek anyagi ellátásáról, ennek vitájára s Andrássy válaszára 1. Képviselőházi Napló 1867. jún. 18 — 21. (Vö. Leder er, i. m. I. 241 —249. 1.) ; a királyi pár adományáról, ennek céljáról és »eredményéről« 1. Kónyi, i. m. V. 110. 1., O. L. Min. tan. jkv. 1867-28-3. 1867. jún. 12. (»a honvédeknek osztályrészül jutó segélyekre való tekintettel — mondja a király — a honvedegyleteknek most már meg kell szűnniök«), 1867-42-2. 1867. júl. 17., 1867-47-5. 1867. aug. 26., 1867-52. 1867. okt. 2. (a segélyezendők lehetőleg életjáradékot kapjanak, mert ezáltal »bizonyos közvetlen függésbe jönnének az államkormányzat irányában«), 1868-1-5. 1868. jan. 3. (annyi a segélyezendő, hogy mégsem lehet életjáradékot adni), 1868-2-1. 1868. jan. 16. (egy összegben végkielégítést kell adni a volt honvédeknek — éspedig altisztnek 80, közlegénynek 50 forintot [!] — »hogy a honvédkérdés egyszer-mindenkorra elintéztetvén mind a kormány, mind pedig a törvényhozás e kényes kérdés kellemetlenségeitől megóvassék«) (!). — Somssich javaslatára (1868. febr. 9.) 1. Wertheimer, i. m. I. 403. 1. és Lederer, i. m. I. 327. 1. Vö. Csiky Sándor szélsőbali képviselő kijelentésével : »van honvédségünk; csak egy intés, s kiáll egy egész hadsereg«. Képviselőházi Napló. 1867. dec. 10.)