Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff magyar kormány kommunista- és szovjetellenes politikájának csődjét jelentette volna.11 7 A kormány politikájának yédelmében több képviselő szólalt fel. Ezek egyrészt arra hivatkoztak, hogy a többi tőkés ország is felvette a kapcsolatot a Szovjetunióval és különösen hangsúlyozták, hogy a fasiszta Olaszország diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tart fenn a szovjet kormánnyal és ezért indokoltnak tartják, hogy Magyarország is elismerje a szovjet kormányt. Másrészt azzal érveltek, hogy a Szovjetunió igen fontos piac, ahol a magyar mezőgazdasági gépeket el lehet helyezni és ahonnan »olajat, petróleumot, tehát olyan cikkeket kaphatunk, amelyekért Romániának méregdrága árakat fizetünk«.11 8 Görgey István egységes párti képviselő közölte a képviselőházzal,119 hogy »a külügyi bizottság egyhangúlag fogadta el« a szerződés megkötését. Megnyugtatta a képviselőket arra vonatkozóan, hogy »ez nem jelent irányváltozást a kormányzati politikában« és a szerződés megkötését azért tartotta helyesnek és elfogadhatónak, mert. szerinte ez »megakadályozta a teljes balkán-blokknak a létrejöttét, másfelől pedig megelőzte a kisantant államokat és megtalálta a módját annak, hogy helyreállítsa a diplomáciai viszonyt a szovjettel«. Kifejtette beszédében, hogy a szerződés megkötésének célja a »revíziónak minél hathatósabb elősegítése« és ezt azzal támasztotta alá, hogy a szerződéssel kapcsolatban »Csehszlovákia a legidegesebb«. A szerződés melletti érvként sorakoztatta fel azonkívül azt, hogy »olasz protektorátus alatt Rómában kötötték meg a szerződést«. Igen érdekes Peyer Károly felszólalása a magyar-szovjet szerződés aláírásával kapcsolatos vitában.12 0 Peyer is felhasználta az alkalmat szovjetellenes kirohanásra és beszédében azt mondotta, hogy »aláírom, hogy a bolsevista propaganda és a bolsevista módszerek a legaljasabbak közé tartoznak«. Ugyanakkor azonban közölte, hogy »a magam részéről és a pártom részéről is az orosz szerződést elfogadhatónak, helyesnek tartjuk, nekünk inkább szükségünk van erre a gazdasági érintkezésre, mint Oroszországnak«. Ő is legfőbb érvként azt hozta fel, hogy a tőkés országok egész sora rendszeres kapcsolatot tart a Szovjetunióval. Azt mondotta, hogy »amikor az amerikai kapitalizmusnak ez jó, az olasz fasizmusnak ez jó, a német hitlerizmusnak ez jó, — szóval mindenkinek jó, akkor miért akarunk egyedül lemaradni ezekben a kérdésekben.« Peyer úgy találta, hogy ebben a kérdésben is a magyar kormánynak a világ legreakciósabb kormányainak politikai irányvonalát kell követnie és ilyen szempontból tartotta helyesnek a magyar-szovjet szerződés megkötését . Nem sokkal a szerződés aláírása után Moszkvában és Budapesten felállították-a magyar és szovjet követségeket. 1934 április eléjén Budapestre érkezett Petrovszkij bécsi szovjet követ, akit a szovjet kormány a magyar kormány mellé is akkreditált. 1934. április 9-én Petrovszkij felkereste Gömbös miniszterelnököt. Ugyanezen a napon Horthy ünnepélyes kihallgatáson fogadta Petrovszkijt, aki átnyújtotta megbízólevelét. Arnóthy-Jungerth Mihály moszkvai magyar követ 1934. április 28-án nyújtotta át megbízólevelét Kalininnak, a Szovjetunió Központi Végrehajtóbizottsága elnökének. Ezzel tizenhét évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után i" Uo. 1934. II. 23. XX. k. 73. 1. 118 Uzonyi György felszólalása. Uo., 1934. II. 21. XX. k. 9. 1. Uo. 1934. II. 20. XIX. k. 439. 1. i2 0 Uo. 1934. II. 27. XX. k. 102. 1.
