Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
* A SZOVJET-MAGYAR KERESKEDELMI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉHEZ 6(ff ratifikálása mindkét kormány részéről liárom hónapon belül, tehát legkésőbb 1924. december 12-ig megtörténik, magyar részről a ratifikálást hétről hétre, hónapról hónapra halasztották. A Szovjetunió ezzel szemben több es3tben diplomáciai úton tudomására hozta a magyar kormánynak, hogy a maga részéről a ratifikálásnak semmi akadálya nincsen. A szovjet kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a ratifikáció mindkét országban egyidőben történjék, mert nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy a maga részéről a megállapodást ratifikálja és ugyanakkor a magyar kormány megtagadja a ratifikálást. Jungerth revali követ december 24-én kelt jelentésében Jtözli, hogy a revali szovjet követ tudomására hozta, hogy »a szovjet kormánynál a ratifikálás előkészítve és biztosítva van«.6 0 Hasonló értelemben nyilatkozott a Szovjetunió bécsi követe is Magyarország bécsi követének, amit utóbbi szintén a magyar kormány tudomására hozott.6 1 Magyar részről a ratifikáció ennek ellenére egyre késett. A Szovjetunió a ratifikálás kérdésében is rendkívül előzékeny volt. Hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg megállapított időpontot kétszer is meghosszabbítsák. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mint a Neue Freie Presse 1925. március 6-i száma közli, Csicserin külügyi népbiztos úgy nyilatkozott a szovjet-magyar szerződés ratifikálásának kérdésében62 , hogy a ratifikálás időpontját áprilisig meghosszabbították (közös megállapodás alapján a határidőt április 12-ében határozták meg). A szovjet kormány elhatározását azzal indokolta, hogy tekintettel van a magyar kormánynak a ratifikálással kapcsolatos belpolitikai nehézségeire, valamint arra, hogy megvárja az angol kormányváltozás6 3 kihatásait a magyar kormány külpotitikai vonalvezetésére. Ugyanezt a hírt közli a Wolff-féle hírügynökség is március 6-án, szintén leszögezve, hogy abban a tényben, hogy a szovjet kormány 1924 decemberében hozzájárult a ratifikációs határidő 4 hónappal való meghosszabbításához, magyar belpolitikai okokon kívül szerepet játszott az Angliában bekövetkezett kormány változás, amely kihat a magyar külpolitikára és ezen keresztül a szovjet-magyar kapcsolatokra is. A ratifikálás határidejének 1925, április 12-ig való kitolását a magyar kormány kérte.6 4 A magyar kormány azonban április 12-ig sem ratifikálta a megállapodást. Az bizonyosnak látszik, hogy egyes tőkés körök követelték a megállapodás ratifikálását és nem értettek egyet annak elmaradásával. Erre lehet következtetni a GyOSz állásfoglalásából, amely szerint »sajnálatos, hogy nem történt meg az egyezmény ratifikálása, amelyhez exportáló iparunk egy része joggal reményeket fűzött«.65 A ratifikálás megtagadásának okait a rendelkezésre álló iratokból pontosan megállapítani nem lehet. Kétségtelennek látszik azonban, hogy a ratifikáció megtagadása külső beavatkozás következménye. Valószínű azonban, hogy túlságosan erélyes beavatkozásra Horthynál nem is volt szükség. Ezt a feltevést számos tényező alátámasztja. A bécsi követ 1925. február 17-én jelentést tett a Külügyminisztériumnak a bécsi szovjet követtel folytatott beszélgétésről. Ebben a beszélgetésben a szovjet követ kijelentette, « M. M. I. Küm. 1924. res. pol. 145. 61 Uo. 62 O. L. M. T. I. Biz. 1925. III. 6. 63 1924. okt. 28-án a MaeDonald-féle munkáspárti kormányt a konzervatív Baldwin-Chamberlain kormány váltotta fel. 64 Magyar Gyáripar 1924. 5. sz. Az orosz-magyar megállapodás sorsa című cikk. 65 Uo.
