Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
600 BÜZAS JÓZSEF Szovjetunió nemzetközi helyzete megszilárdult és a diplomáciai kapcsolatok felvétele nélkül a Szovjetunióval nem lehet rendszeres kereskedelmi kapcsolatot létesíteni és folytatni. Éppen ezért a magyar kormány kénytelen volt elhatározni, hogy tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval. A magyar kormány elhatározására komoly hatása volt annak a körülménynek, hogy Anglia és Olaszország által történt elismerése után a szovjet kormány 1924 február elején kijelentette, hogy a legnagyobb kedvezményt csak azoknak az országoknak adja meg, amelyek a Szovjetuniót 1924. február 15. előtt de jure is elismerték. A tárgyalások megkezdése és folytatása irányában ható fentemlíte^t tényezők ellenére, a tárgyalások megkezdésére vonatkozó kezdeményezés nem a magyar, hanem a szovjet kormánytól indult ki. Az első informatív jellegű megbeszélések a tárgyalások megindítására vonatkozóan részben a bécsi, részben pedig a berlini szovjet követség útján kezdődtek. Magyarország bécsi követe először 1924. április 5-én tett jelentést a magyar kormánynak arról, hogy az osztrák külügyminiszter közölte vele, hogy Levicki, a Szovjetunió bécsi követe a vele folytatott beszélgetés alkalmából olyan kijelentést tett, hogy a Szovjetunió hajlandó Ausztriához hasonlóan Magyarországgal is felvenni a gazdasági kapcsolatokat. Az osztrák Külügyminiszter kormánya nevében felajánlotta a közvetítést a Szovjetunió és Magyarország között. Az osztrák kormány közvetítésével létrejött az első, egyelőre csak tájékoztató megbeszélés, 1924. május 6-án Bécsben áz osztrák Külügyminisztérium helyiségében, a Ballhausplatzon Magyarország bécsi követe és a Szovjetunió bécsi követe között. Ennek a beszélgetésnek az eredményét Masirevich magyar követ abban foglalta össze, hogy »Oroszország szívesen látná, ha a diplomáciai összeköttetés létrejönne«.4 1 A diplomáciai összeköttetés felvételével kapcsolatosan a magyar kormány fő aggálya az volt, hogy Budapesten szovjet követség lesz. A Külügyminisztérium 1924. április 15-én kelt4 2 , a bécsi követhez intézett levelében azt írta, hogy »különböző belpolitikai meggondolások kívánatossá tennék, hogy a szovjet képviselet megjelenése Budapesten lehetőleg elodáztassék«. A magyar kormány azt javasolta, hogy a bécsi szovjet követet akkreditálják Magyarországon és ő lássa el a diplomáciai teendőket. így akarták elkerülni, hogy Budapesten szovjet követséget létesítsenek. A Szovjetuniónak másik, a tárgyalások felvételére , vonatkozó kezdeményező lépése 1924 júniusában, a genfi értekezlet alkalmából történt, amikor Csicserin külügyi népbiztos megbeszélést folytatott Bánffy gróffal, a magyar kormány képviselőjével. Ennek a megbeszélésnek konkrét eredményeként megállapodtak abban, hogy a két ország közötti tárgyalások előkészítése céljából a Szovjetunió berlini követségén keresztül fognak »további eszmecserét és érintkezést« folytatni.4 3 pontosan eleget tett«. Keserűen és szemrehányóan állapítja meg, hogy »iparunk (így következményeiben fel sem becsülhető exportlehetőségtől esett el azáltal, hogy már akkor a szállítási megbízást nem merte elvállalni«, a kormány hitelgaranciájának hiányában. A cikk végül azt követeli, hogy tekintettel arra, hogy most, már ellentótben 1922-vel. a Szovjetunió magánérdekeltségekkel nem létesít megállapodást, »a kezdeményezésnek a magyar kormánv részéről kell kiindulni«. 41 M. M. T.'Kiim. 1924. res. pol. 145. 42 Uo. 43 Uo. '
