Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
-598 búzás józsef korona alaptőkével Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. alakult. A cég alapszabálya a vállalat célkitűzéseként »Magyarország és Oroszország közötti árukereskedelem megindítását illetve folytatását« jelöli meg.3 4 A részvénytársaság megalakulását, mint ahogy a fentebb idézett iratból kiderül, a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium is támogatta, sőt egyes gazdasági tárcák és a Külügyminisztérium képviselőket is delegáltak e részvénytársaság igazgatóságába. A magyar uralkodó osztályoknak a szovjet országtól való határtalan féléimét mutatja, hogy a cég bejegyzésekor a magyar cégbíróság a bejegyzést csak azzal a kikötéssel akarta engedélyezni, hogy az »orosz« szó nem szerepel a cég nevében. Később azután mégis kénytelen volt hozzájárulni a cégnek »Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt.« név alatt történő bejegyzéséhez. A részvénytársaság nevében a Külügyminisztérium delegáltja, Walter Emil miniszteri tanácsos 1923 végén Berlinbe utazott, hogy az ottani szovjet külkereskedelmi képviselet vezetőjével tárgyalásokat folytasson. Egy külügyminiszteri tisztviselőnek magyar magánvállalat képviseletében való kiküldése és a szovjet szervekkel való tárgyalása rendkívül felemás helyzetet teremtett. Ebben kifejezésre jutott a magyar kormány határozatlansága, ti. az, hogy szeretné ugyan a magyar tőkések számára biztosítani a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok lehetőségét, de igyekszik ugyanakkor elkerülni a Szovjetunió hivatalos diplomáciai elismerését. A Külügyminisztérium és a berlini követség mindent elkövetett, hogy elkerülje a tárgyalások hivatalos jellegét, annak jpllenére, hogy a tárgyalásokat a Külügyminisztérium egyik tisztviselője folytatta. A magyar kormány attól tartott, hogy a tárgyalásokat esetleg a szovjet kormány elismerésének tekinthetik. A valóságban természetesen a Külügyminisztérium tanácsosának tárgyalásai a Szovjetunió berlini követével a szovjet kormány de facto elismerését jelentették. Walter tanácsos a tárgyalásról szóló jelentésben el is ismeri, liogy tárgyalásai a diplomáciai összeköttetés látszatát keltették. A Szovjetunió berlini követe nyíltan fel is tette a kérdést, hogy vajon ő a- magyar kormány megbízottjával vagy pedig egy magánféllel tárgyal-e és kijelentette, hogy mint a szovjet kormány képviselője magyar magánféllel nem hajlandó tárgyalásokat folytatni. Ezért a berlini magyar követség kénytelen volt egy, a Szovjetunió berlini követ- 1 ségéhez intézett jegyzékben elismerni, hogy a tárgyalásokat folytató Walter a magyar Külügyminisztérium tanácsosa és megbízása van. hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről és feltételeiről tájékozódjék.35 Ezekről a tárgyalásokról szóló jelentésből ismét kiderül, hogy a szovjet kormány a maga részéről készségét nyilvánította a Magyarországgal való kereskedelmi kapcsolatok felvételére. A Szovjetunió azt javasolta, hogy Magyarország az 1923. április 23-án aláírt szovjet-dán egyezményhez hasonló megállapodást kössön vele. Ennek a megállapodásnak a lényege a kölcsönös kereskedelmi képviseletek felállítása, amelyek bizonyos diplomáciai előjogokkal (rejtjel használat stb.) rendelkeznének, valamint a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazása. A magyar kormány azonban húzódozott a megállapodás megkötésétől. Később megváltoztatta álláspontját, 34 O. L. Küm. gazd. pol. 1923. 12-90760. 35 »La Legation Royale de Hongrie à Berlin certifie par la présente que Monsieur Emil Wàlter conseiller minigtsriel au Minist re des Affaires Etrang res à Budapest est chargé de s'informer sur les modalités et conditions d'un r glcmer t des rélations économiques entre la Russie et la Hongrie.« O. L. Küm. gazd. pol. 1924. 12 — 98608.
