Századok – 1955
Tanulmányok - Buzás József: A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 1919–1938. 588
a szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez 593 A clevelandi magyar konzulátus 1924 márciusában kelt jelentése is arról számol be, hogy »az amerikai gyári vállalatok közül számosan foglalkoznak azzal, hogy Oroszországnak a forradalom után felmerült szükségleteit fedezzék«.1 6 Mindezekből a jelentésekből a magyar kormány világos képet nyerhetett arról, hogy a Szovjetunió egyre nagyobb, biztos és a tőkések számára jövedelmező üzleti lehetőségeket nyújt. A Külügyminisztérium már 1921-ben utasította külföldi követségeit és konzulátusait, hogy a fogadó ország és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatokról részletesen számoljanak be. Ezeknek a jelentéseknek alapján, amelyekből fentebb néhány szemelvényt idéztem, a magyar kormány, de különösen a magyar gyáripar elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy a maga részéről is valamilyen formában felvegye a Szovjetunióval a kereskedelmi kapcsolatokat, nehogy végleg lemaradjon a szovjet piac által nyújtott lehetőségekről. A magyar tőkések látták, hogy a környező államok, elsősorban Ausztria és Csehszlovákia gyárosai egyre-másra kötik a jelentősebbnél jelentősebb üzleteket Szovjet-Oroszországgal, vegyes társaságokat hoznak létre, fokozzák exportjukat Szovjet-Oroszországba, onnan egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagot kapnak. Különösen felvillanyozta a magyar gyáripart a Németország és a Szovjetunió között létesített kapcsolat és az a számos kezdeményezés, amely a német tőkések részéről történt, hogy a Szovjetunióval rendszeres és egyre fokozódó kapcsolatokat létesítsenek. Ismeretessé vált a magyar kormány és a magyar gyáripar számára, hogy számos német-szovjet vegyes vállalat jött létre, amelyben német részről olyan tekintélyes cégek, mint az Olto Wolf német konszern és más nagy német részvénytársaságok vettek részt. Ezeket a jelenségeket látva, a magyar követségek is sürgették a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok felvételét. A rigai követség 1922-ben kelt jelentése pl. ezt abban az állásfoglalásban juttatja kifejezésre, hogy »törekedni kell az orosz gazdasági és fizetési viszonyok konszolidálásával Oroszországgal is kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni«.17 4. A Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvételét a magyar kormány nemcsak gazdasági okok miatt tartotta kedvezőnek, hanem külpolitikai céljaira is fel akarta használni : arra számított, hogy a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvétele nyomán megerősítheti pozícióit a kisantant államokkal, elsősorban Romániával és Csehszlovákiával szemben. A külügyminisztérium ezt a gondolatot a következőképpen fejezi ki : »Az a fölényes biztonság, amelyet szomszédaink ma velünk szemben éreznek, megszűnnék ama lehetőség által, hogy Oroszországgal egyik vagy másik hátrányára megegyezhetünk«.1 8 A magyar kormány tehát a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvételéből tőkét akart kovácsolni Csehszlovákiával és Romániával szemben. A külügyminisztérium egy másik állásfoglalásából1 9 is kiderül, hogy a szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséhez azt a reményt fűzték, hogy ez erősítené Magyarország helyzetét Romániával szemben. A berlini követség ezzel kapcsolatos jelentése kifejti, hogy »még külpolitikánk szempontjából sem volna kedvezőtlen minél előbb ilyen gazdasági 16 O. L. Küm. gazd. pol. 1924. 123-68522. 17 Ο. L. Küm. gazd. pol. 1922. 108-76065. 18 M. M. I. Küm. res. pol. 1924. 145. 19 O. L. Küm. gazd. pol. 1922. 108-76065.
