Századok – 1955

Krónika - A történészfront hírei - 530

A TÖRTÉNÉSZFRONT HÍREI 531 Intézete felszabadulásunk tizedik évfordulója alkalmából 1955. május 9-én ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülést Szabó István professzor, a Társulat Keletmagyarországi Csoportjának elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében többek között rámutatott arra, hogy ez a tíz esztendő a történettudomány munkásai számára is eredményekben gazdag évtized volt. Megvan minden reményünk arra, hogy a következő években az eddiginél is eredményesebb munkát tudunk folytatni. Varga Zoltán egyetemi tanár »Debrecen felszabadulásunk utáni politikai életének néhány kérdése« című előadásában azt a harcot mutatta be, amelyet a Magyar Kommunista Párt vívott a magyar dolgozó nép érdekében . Különösen részletesen foglalkozott az előadás a földreformért folytatott küzdelemmel. Varga Zoltán előadása után Gazdag István olvasta fel tanulmányát a debreceni bőrgyár történetéről, majd Szilágyi Károly egy fejezetet mutatott be »Túrkeve mezőgazdasága a szocializmus útjám c. munkájából. * A Magyar Történelmi Társulat Dunántúli Csoportja felszabadulásunk tizedik évfordulója alkalmából 1955. április 6-án tartott ünnepi ülést. Az ülésen Szabó Gyula, a Somogymegyei Csoport titkára tartott előadást Latinea Sándorról, a Tanácsköztársaság hős dunántúli kormányzótanácsi biztosáról. Ezt követte Kleinné N. Zsuzsa, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának korreferátuma, amely a déldunántúli vármegyék tanácsköztársaság alatti történetének egyes kérdéseit ismertette. * A magyar helytörténeti kutatások helyzete és feladatai megbeszélése céljából a Magyar Történelmi Társulat 1954. december 18-án vándorgyűlést tartott Debrecenben. A megbeszélés alapjául szolgáló referátum szövegét a Társulat vezetősége által kiküldött bizottság munkája alapján a bizottság titkára, Szántó Imre dolgozta ki. A referátum részletesen foglalkozott a helytörtónetírás fogalmával ós jelentőségével, a helytörténeti kutatás régebbi és mai helyzetével. A helytörténetírás feladatainak megvilágítása kapósán szempontokat adott a községi, városi helytörténeti monográfiák anyagának összegyűjtéséhez, feldolgozásához, a helyi munkásmozgalmak kutatásához, az üzemek, az uradalmak történetének megírásához, valamint a megye- és tájtörténetek feldolgozásához. A referátum további része foglalkozott a helytörtónetírás feltételeinek biztosításával, a helytörténeti kutatások eredményeinek hasznosításával részben publikációk, másrészt az oktató-, nevelőmunkában való felhasználás útján. Végül utalt a referátum a helytörténeti kutatások fellendítésével kapcsolatban a Magyar Történelmi Társulatra váró feladatokra is. A referátum alapján megindult vitában, melyet Ember Győző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja vezetett, számos felszólaló (Mályusz Elemér, Györffy György, Annási Ferenc, Komjáthy Miklós, Merényi László, Borús József, Sárközi Zoltán, Szabad György, Balogh György, Erényi Tibor, Vigh Károly, Babies Antal, Ruzsás Lajos, Eperjessy Kálmán, Karsai Elek, Kádár Zoltán, Iványi Emma, Sinkovics István, Tilkovszky Lóránt, Várkonyi Ágnes, Kecskeméti Károly, Karácsonyi Béla) értékes kiegészítéseket fűztek a referátumhoz, illetve bírálták annak egyes megállapításait. A felszólalók mindnyájan egyetértettek abban, hogy a vita megrendezése a Magyar Történelmi Társulat hasznos kezdeményezése, mivel a helytörténetírás fellendítése igen sürgető feladat. A felszólalók kiemelték, hogy a helytörténeti kutatások sok új, eddig ismeretlen anyagot adhatnak hazánk történetének feltárásához. Nagy szerepe van ezeknek a kutatásoknak a közép- és felsőfokú iskolai oktatásban is, mivel eredményei a tanulókhoz közel hozzák az országos eseményeket, szemléletesebbé teszik a tárgyalt anyagot. A hozzászólások a helytörténetírás feladatkörét — a referátumon túlmenően — kiterjesztették az iskolatörténetre, a munkásosztály kialakulásának és osztállyá szerveződésének helyi feldolgozására, a családtörténetre és egyes társadalmi rétegek történetének feldolgozására is. Hangsúlyozták az üzemtörtónetek, ipari gócpontok esetében a munkásmozgalom története feldolgozásának fontosságát is. Javasolták, hogy a helyi anyaggyűjtő ós feldolgozó munkába vonjanak be nem szaktörténész kutatókat is. Ugyanekkor kiemelték a rokontudományok művelőivel való együttműködés fontosságát, mert enélkiil a helytörténet-írás terén számos problémát egyáltalán nem lehet megoldani. A felszólalók több segítséget kértek a levéltáraktól is a helytörténeti munkához, elsősorban ismertető leltárak formájában. Szóbakerült a publikációs lehetőségek kérdése is s a jelenlevők számos javaslattal igyekeztek az e téren mutatkozó nehézségeket áthidalni. Több hozzászólás felvetette, hogy a referátum nem elég egységes és arányos s nem határozza meg megfelelő módon a helytörtónetírás fogalmát. Egyes fel-